Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 26 (256. szám) - A Malév Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a Malév Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002-2010 között... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - HEGMANNÉ NEMES SÁRA nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
957 Fejlesztési Minisztérium részéről mint te vékenységet elkezdtünk. Az egyik és legfontosabb az, hogy kárfelméréssel kezdtük 2010ben a Budapest Airport és a Malév átvilágítása kapcsán a helyzet értékelését. (0.40) Önök is látják, hiszen elég alapos munkát végzett a bizottság, hogy egy rendkívül szö vevényes és bonyolult ügyről van szó, nagyon sok szereplővel, nagyon sok versenyzővel, akiket felvonultatva látszik, hogy mindenki egyegy szöget vert a Malév koporsójába, és elég nagy erőkkel kezdték el ásni a Malév sírját, amelyet, valljuk be, az új korm ány nem szívesen óhajtott befejezni. Az elmúlt húsz évben nagyon sok értékes, neves magyar cég tűnt el a privatizáció süllyesztőjében, nem szerettük volna, hogy a Malév is erre a sorsra jusson, és mindent megpróbáltunk elkövetni annak érdekében, hogy életb en tartsuk. Azt viszont a bizottság is látta és mi is rögtön megállapítottuk, hogy ennek a Malévnek már semmije nincs. A privatizációja során először az értékes elemeket kezdték eladogatni - beszélhetnék itt például a Hyatt Szállodáról vagy az értékes heat hrowi reptér jogáról, a RÜK Kft.ről, amely a kerozinvezeték tulajdonát jelenti , és 2010re a Malévnek már repülőgépei sem voltak, sőt saját ingatlana sem volt, a Lurdy Házban bérelt ingatlanokat. Gyakorlatilag tehát az igen értékes szellemi állományon kívül, amely a pilótákból és a dolgozókból állt, a Malévnek semmilyen vagyontárgya nem volt. Bocsánat, pontosítok, két gazdasági társasága volt, az ACE és a Ground Handling, amelyek megmentése érdekében a felszámolás során komoly erőket mozgattunk meg, és ezt a céget sikerült is a felszámolásból megmentenünk. Összességében az elhibázott privatizáció és a visszaállamosítás reményeképpen a Malévet óriási hitelek terhelték, és bár 2011ben az utasszám már 16 százalékkal meghaladta az előző évit, sőt volt olyan időszak, amikor nyereséget is mutatott, gyakorlatilag nem tudta kitermelni a gazdaságos üzemelés költségeit. Pontosítanék Veres képviselő úr állításához: az Európai Bizottság nem e kormány döntései alapján hozta meg azt a döntését, hogy tiltott állami tám ogatásról van szó, hanem 2010ig vizsgálta a Bizottság az előző szocialista kormányok által adott támogatást, és mondta ki, hogy ez tiltott állami támogatás, többek között azért, mert az Európai Bizottság egyszer megengedi, hogy életképes reorganizációs te rv keretében talpra lehessen állítani a céget, de az előző szocialista kormányok képtelenek voltak egy életképes reorganizációs tervet létrehozni. Ehhez 2010ben az általános válság és a légügyi ágazat válsága is hozzájárult, emiatt a Fideszkormány a pótl ólagos állami támogatások mellett igyekezett az Európai Unióval megértetni, hogy egy megfelelő befektető bevonásával ez a cég még életképessé tehető és fenntartható. Önök is tudják azt, hogy volt egy félév, amikor az Európai Unió elnökségét vittük. Ez az e lnökség is nagyon fontos volt ennek a kormánynak abból a szempontból is, hogy a Malév még működjön, és biztosítsa azt a megfelelő logisztikai ellátást, ami az európai elnökséghez kellett. Az uniós döntés során azonban sajnos be kellett látnunk, hogy nincs olyan reorganizációs terv, amelyet az előző kormányok elhibázott döntései alapján az Európai Unió elfogad, és egyértelművé tette, nem fogadja el, hogy további állami támogatást, tiltott állami támogatást adjon ez a kormány a Malévnek. A Budapest Airport, a melynek a privatizációja szintén egy nagyon érdekes történet, valóban komoly szerepet játszott abban, hogy a Malév pénzügyi nehézségekkel küzdött, ugyanis a Budapest Airport hetvenéves nem is privatizációja, hanem vagyonkezelésbe adása - hiszen a Budapest Airport állami tulajdonban van, csak hetven évre nem férhet hozzá a magyar állam a szerződés alapján - egy óriási hitelekkel terhelt működést indított el. A jelenlegi tulajdonos olyan szintű pénzügyi nehézségekkel küzd, ami évek óta rendkívül magas reptéri árakat indukált a Budapest Airport területén. Ehhez hozzájárult az is, hogy az utóbbi időben a Budapest Airport valóban nem tud versenyképes lenni a környező repülőterekkel, elsősorban a Kárpátmedencei régió, valamint Bécs és Pozsony repülőtereivel szemb en. Tehát a Budapest Airport privatizációja, amely még mindig tart, és
