Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 19 (254. szám) - Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása című törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Latorcai János):
569 Önök egy drasztikus forráskivonásra készülnek. A hajléktalanok ellen hadjáratot indítanak, de közb en kivonják azokat a pénzeket a szociális ellátórendszerből, amivel akár egy szociális bérlakásépítési programot is meg lehetne indítani. Végezetül még annyit hadd mondjak el, hogy az első alaptörvénymódosításnál az LMP benyújtott egy javaslatot arra, ho gy ha már megnyitották az ércnél maradandóbb alaptörvényt, akkor állítsák helyre a szociális jogállamot. Önök fölszámolták a szociális jogállamot Magyarországon. Mi arra tettünk javaslatot, hogy legyen újra jog a szociális biztonsághoz, legyen 25 év után j og Magyarországon a lakhatáshoz, a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáféréshez. Önök ellenzékben - nagyon helyesen - megvédték a társadalombiztosítást attól a támadástól, amit az álbaloldali kormányok folytattak az egyetemes kockázatközösségen alapuló társadalombiztosítás ellen. Majd kormányra kerültek, és kivették az alaptörvényből azt az alkotmányos tételt, amely megóvta a magyar embereket a rablóprivatizáció, a neoliberális politika rombolása ellen 20072008ban. Önök kivették azt a tételt, hogy mind enkinek joga van Magyarországon az egyetemes kockázatközösségen alapuló társadalombiztosítási ellátáshoz. Végezetül, önök az alaptörvény kukájából az alaptörvénybe emelik az “elkúrtuk”adót, tehát azt a rendelkezést, hogy a kormányzati kudarcokat az embere kkel akarják megfizettetni. (18.20) Hogyha az Európai Bíróság vagy más nemzetközi fórum Magyarországot a kormányzati parlamenti kudarcok miatt bármilyen fizetési kötelezettségre ítéli, önök ennek az árát is az emberekkel akarják megfizettetni, azokkal az e mberekkel akarják megfizettetni, akiknek a szociális, oktatási rendszeréből durván kivonnak súlyos milliárdokat, és ehhez kérnek most alkotmányos felhatalmazást. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Répássy Róbert áll amtitkár úr. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért kértem két percben szót, mert nem akarom megszakítani a rendes felszólalók sorát, és kizárólag csak egyetlen állítására szeretnék reagálni Schiffer képviselő úrnak, amely a gyűlöletbeszéd vagy inkább más megközelítésben a véleménynyilvánítási szabadság korlátozásával kapcsolatos korábbi saját és a Fidesz által vallott álláspontot érintette. Csak err ől szeretnék most beszélni, és még egyszer mondom, nem akarom megszakítani a vita folyását. Tehát nem egészen jól emlékszik Schiffer képviselő úr a korábbi álláspontunkra. A korábbi álláspontunk egyébként egybevágott az Alkotmánybíróság álláspontjával, és egybevág azzal, ami bekerült ebbe az alaptörvénymódosításba, mely szerint a véleménynyilvánítási szabadság külső korlátját képezi az emberi méltóság. Az emberi méltósághoz való jog megsértésére nem irányulhat a véleménynyilvánítási szabadság gyakorlása. E z került ide a módosításba. Ami pedig a közösségek méltóságát illeti, az Alkotmánybíróság néhány évvel ezelőtt kimunkálta azt az alapgondolatot, hogy a közösségeket is megilleti a méltóság, a közösséget az emberi méltóságból adódóan megilleti bizonyosfajta méltóság és ehhez fűződő jogvédelem. Ezt sem vitattuk sohasem. Azt vitattuk valóban a szocialista javaslatokban, hogy az akkori alkotmányos környezet nem tette lehetővé, hogy a közösségeket ért sérelem miatt a közösséghez tartozó egyének lépjenek fel polg ári jogi igénnyel. (Dr. Staudt Gábor közbeszól.) De úgy gondolom, hogy ettől még az előttünk fekvő alaptörvénymódosításba bekerült megoldás teljesen legitim célja lehet annak, hogy a közösségek méltóságát kizárólag polgári jogi eszközökkel meg tudják véde ni. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (dr. Latorcai János) :
