Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 19 (254. szám) - Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása című törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (független):
566 államigazgatási feladatok és hatáskörök maradéktalan elvégzését szerintem nem lehet megoldani úgy, hogy ahhoz a megfelelő feltételeket nem biztosítják. Sokadjára is csak azt mondom, hogy vegyék figyelembe azokat a módosító javaslatokat - ha nem is egy az egyben úgy, ahogy azokat megfogalmazta az ellenzék , vagy legalább azokat az észrevételeket egy zárószavazás előtti módosítóval vagy bármilyen módon, amelyekkel kiegészítjük ezt az alaptörvénymódosítást, függetlenül attól, hogy ez már a sokadik módosítás, és kőbe vésett helyett inkább homokba írt alaptörvényről beszélhetünk, de azért megpróbálunk konstruktívak lenni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. Rendes felszólalásra Schiffer András képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr! DR. SCHIFFER ANDRÁS (független) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Annak idején, amikor az alaptörvényt megalko tta az Országgyűlés, a miniszterelnök nem mulasztotta el többször is megemlíteni, hogy ez egy gránitszilárdságú alaptörvény, amely ércnél maradandóbb alkotása a Magyar Országgyűlésnek. Ehhez képest ez a negyedik, de valójában már az ötödik alaptörvénymódo sítás, ami a Ház elé került. S ha visszatekintünk egészen 2010 májusáig, akkor ez összesen a 19. alkotmánymódosítás ennyi idő alatt a Magyar Országgyűlésben. Hogy mennyire nem volt arra a Fidesznek nemcsak felhatalmazása az emberektől, de koncepciója sem, hogy valójában mit kíván az alaptörvény szövegében látni, az jól látszik abból, hogy ebbe a negyedik alaptörvénymódosításba bekerül az a gyűlöletbeszédszabály, amit annak idején Bárándy Gergely és mások az MSZP részéről indítványoztak az előző ciklus ide jén, és a legjobb ellenérveket az itt indítványozott szabály ellen éppen Répássy Róbert, akkori ellenzéki képviselő mondta el. De azt is meg lehet említeni, hogy Gulyás Gergely néhány hónappal ezelőtt még hevesen érvelt amellett, miért nincs szükség arra, hogy az Országos Bírósági Hivatal említésre kerüljön mint közjogi szerv az alaptörvényben, ehhez képest lássunk csodát, most az Országos Bírósági Hivatalról megemlékezik az alaptörvény módosítása. Ez az alaptörvénynek nevezett jogszabály, ha ezt a módosítá st elfogadja az Országgyűlés, ma már semmilyen tekintetben nem felel meg egy alkotmány követelményeinek. Nem gránitszilárdságú, legfeljebb egy löszfalhoz lehet hasonlítani, és ez a löszfal önökre fog omlani. Attól lesz alkotmány egy jogszabály, hogy olyan normákat, olyan alapvető erkölcsi elveket tartalmaz, amelyek egyrészt konszenzust élveznek egy politikai közösségen belül, másfelől kötik a mindenkori hatalmat. Nem a kétharmadra kell hivatkozni, mert ha egy alkotmány betölti a rendeltetését, akkor nemcsak a kétharmadot köti, de a parlament egésze elé is korlátot állít. Azért állítom azt két okból is, hogy ha ezt a negyedik alaptörvénymódosítást az Országgyűlés elfogadja, a kétharmados többség a saját alaptörvényét teszi javíthatatlanul tönkre, mert egyrés zt ez az alaptörvénymódosítás egyértelművé teszi azt, hogy Magyarországon a korlátozott hatalom időszakának vége van, másrészt pedig ez az alaptörvénymódosítás azt is világossá teszi, hogy a kétharmados többség, illetve a miniszterelnök nemcsak a jelen h elyzetben tekinti a saját hatalmát korlátlannak, nem ismer el semmilyen alkotmányos korlátot, hanem időben is korlátlannak tekinti. Olyan intézkedéseket emelnek be az alaptörvénybe, amelyek nem odavalók, amelyek a következő kormányok kezét kötik meg. Ezzel azt teszik, nem többet, nem kevesebbet, mint hogy a magyar emberektől elveszik azt a jogot, hogy 2014ben, majd az azt követő választásokon véleményt mondjanak egy gazdaságpolitikai vagy éppen egy oktatáspolitikai irányról. Spaller képviselő úr, ön nagyon helyesen mutatott rá, hogy itt átmentünk egy oktatáspolitikai vitába. Valóban, ez a probléma! Ha ennyire bólogat, akkor úgy látszik, egyetértünk, hogy egy alaptörvénymódosításnál nem oktatáspolitikai vitát kellene lefolytatni. Hogy most mégis oktatáspoli tikai vitát folytat a Ház, az annak köszönhető, hogy önök eddig az átmeneti törvényt
