Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. június 14 (289. szám) - A büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
5336 majd a kormánypárti képviselők és az ellenzéki képviselők egyaránt - mi azt javasoljuk, hogy ha történik egy olyan eset, hogy valakit négy év múlva, négy év előzetes letartoztatásban töltött idő után azért kell szabadon bocsátani, szabadlábra helye zni, mert nem sikerült az elsőfokú ítéletig eljutni, akkor mind a bíráknál, mind az ügyészeknél kötelező legyen az eljáró bírónak, illetve az eljáró ügyésznek a munkáját igazgatási úton megvizsgálni, felülvizsgálni, azaz betartottae a határidőket s a több i. A bírósági ilyen típusú vizsgálatra van egyébként precedens. Tehát magát a vizsgálatot nem kell kitalálni, mert az már élő, hatályban lévő törvényben létezik. Mi mindössze annyit javasolunk, hogy ez ne csak egy lehetőség legyen ilyen esetben, hanem a bí rósági igazgatósági vezetőnek a kötelessége legyen, és ugyanígy az ügyészségi vezető kötelessége, hiszen az ügyész az, aki a nyomozati szakot végig felügyeli. Tehát látnia kell azt, hogy mondjuk, a rendőrség hol hibázott, vagy esetleg hol járt el a jogszab ályoknak és a józan észnek megfelelően. Azért lenne ez jó, mert először is segítene annak feltárásában, hogy egyegy ilyen ügyben mi volt a probléma. Mert ha senki nem hibázik, és mindenki a dolgát helyesen, lelkiismeretesen és ésszerűen végzi, én állítom, hogy akkor négy év alatt el kell tudni jutni az elsőfokú ítéletig. Másrészt pedig azt gondolom, hogy ez egyfajta, nyugodtan mondjuk ki, nyomást is jelent az eljáró hatóságok és bíróságok számára, hogy bizonybizony, ha itt hibát követ el, akkor az ő telje sítménye kötelező jelleggel értékelésre kerül majd. Ez a javaslat egyébként abszolút illeszkedik a kormány által most előterjesztett javaslathoz, úgyhogy remélem, hogy a kormány is támogatni fogja majd a javaslatot. Egy dologra szeretnék kité rni, amivel nem teljesen tudunk egyetérteni a javaslatban, ez pedig az Országos Bírósági Hivatal elnökének a döntési joga a soronkívüliségről. Azaz, hogy ő és a bírósági elnökök egy személyben dönthessék el azt, hogy mely ügyet tárgyalnak még a jogszabály által előírt körön kívül soron kívül. Én megint csak azt az elvi hozzáállást tudom önöknek elmondani, mely szerint nem támogatjuk azt, hogy az amúgy is nagyon széles jogkörrel és hatáskörrel rendelkező Bírósági Hivatal vezetője további hatáskört kapjon. Ko rábban volt erre lehetőség, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács rendelkezett erről. Most van egy ehhez hasonló szervezet, az Országos Bírói Tanács. (12.20) Azt gondolom, hogy a soronkívüliség vonatkozásában ő is épp olyan eredményesen és hatékonyan el tudna járni, mint a Bírósági Hivatal vezetője. Havonta egyszer mindenképpen össze kell ülnie a Bírói Tanácsnak, azaz egy hónapon belül mindenképp döntés születhetne a soronkívüliségről. Mivel, még egyszer mondom, nem statáriális bíráskodás zajlik Magyarors zágon, ezért nyilván nem egykét napról vagy hétről van szó, ami problémát jelentene, éppen ezért azt gondolom, hogy az az egy hónap nem túl sok, másrészt, ha olyan rendkívüli helyzet van, hogy ennél rövidebb idő alatt indokolt és szükséges dönteni a soron kívüliségről, akkor a Bírói Tanács elnöke bármikor össze tudja hívni rendkívüli ülés keretében a Bírói Tanácsot. Azt gondolom tehát, hogy praktikus szempontból semmivel nem lesz rosszabb az, hogy a Bírói Tanács dönt ezekben az ügyekben a soronkívüliségről, ezzel szemben viszont lényegesen nagyobb garanciát jelent az igazságszolgáltatási függetlenség vonatkozásában az, ha nem egy személy, hanem egy testület dönt ebben a kérdésben, ahogy egyébként ez korábban is volt. Éppen ezért javasolni fogjuk módosító jav aslat formájában, hogy e rendelkezés ilyen irányba módosuljon. Általánosságban tudom mondani, hogy nem tudunk egyetérteni továbbra sem azzal, hogy létezik a kiemelt ügyek kategóriája. Látszik az most már, és úgy tűnik, ezt a kormány is látja, hiszen ebből is kis lépéseket ugyan, de tesz visszafelé, hogy szűkíti ennek a kategóriának a körét. Azt gondolom, hogy a helyes és célravezető az lenne, ha ez a kategória úgy, ahogy van, megszűnne. Erre teszünk szintén indítványt a módosító javaslatunkban. Azt önmagába n üdvözöljük, hogy ha már nem szűnik meg, akkor legalább a köre szűkül.