Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. június 11 (288. szám) - A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KOVÁCS FERENC (Fidesz):
5262 A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája . Rogán Antal, Kovács Ferenc, fideszes és Rétvári Bence KDNPs képviselők önálló indítványát T/11473. sorszámon, a bizottsági ajánlást pedig T/ 11473/4. sorszámon megismerhették. Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági ajánlás összesen két módosító javaslatot tartalmaz. Ezekre különkülön megnyitom a részletes vitát, 6 perces időkeretben. Először az ajánlás 1. pontjának vitájára kerü l sor, amelyet a gazdasági bizottság terjesztett elő. Megkérdezem, hogy kíváne valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, ezért a módosító javaslat vitáját lezárom. Most az ajánlás 2. pontjának vitájára kerül sor, amelyet az önkor mányzati bizottság terjesztett elő. Megkérdezem, hogy kíváne valaki felszólalni. Igen, megadom a szót Kovács Ferenc fideszes képviselő úrnak. KOVÁCS FERENC (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Hölgyek! Tisztelt Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvénymódosítás gyakorlatilag nagyon szűk területét érinti hazánknak, a világörökségi helyszíneken működő, 22 óra és hajnali 6 óra között nyitva tartó, szeszes italt árusító üzletekre vonatkozik. A javaslat ötlete az úgynevezett romkocsmákat üzemeltetőkt ől származik, akik kérték azt, hogy próbáljunk egy olyan megoldást találni, amelyen keresztül nincsenek kiszolgáltatva folyamatosan feljelentéseknek, zaklatásoknak azért, mert a vendégeik hangosan viselkednek az utcán, illetve amikor távoznak, kicsit vidám abban közlekednek az utcán, a közterületeken. A javaslat lényege az, hogy minden egyes vendég után 20 forint/fő adót fizetnének be az önkormányzatok számlájára. Ennek az adónak a kivetése magának az üzletnek a nagyságától, illetve az üzlet engedélyében sze replő létszámtól függene. Amelyik üzletben nincsen létszám kötve, ott gyakorlatilag 3 négyzetméterenként lenne egy fő felszámítva, ahol pedig egyértelmű a vállalkozási engedélyben meghatározott vendéglétszám köre, ott pedig ez lenne a döntő tényező. Úgy go ndolom, hogy ezzel azért végérvényesen nem tudjuk megoldani azokat a problémákat, amelyeket az ott lakók érdekében mindenképpen az önkormányzatoknak felelősséggel kell kezelniük, azonban egy kis eszköz, egy kisebb lehetőség is segít az önkormányzatoknak ab ban, hogy orvosolni tudják a felmerülő problémákat. S miért pont a világörökségi helyszínek jöttek elő? Közismert tény, hogy Magyarországon jó pár világörökségi helyszín van, és ezek közül, gondolom, nem Aggteleket, nem Pannonhalmát és nem a Hortobágyot ér inti ez a törvénymódosítás, hanem elsősorban a budapesti belvárost, ezen belül a VII., V. kerület és a budai Vár területén működő vendéglátóegységeket. Több anomália is felmerült természetesen, mert vannak olyan problémakörök, amelyek a dohányzók védelmébe n hozott törvényeink miatt adódnak, ugyanis a dohányzásra a vendéglátóhelyek elé kivonuló vendégek egy közepes hangnemű beszélgetéssel is zavarhatják az ott lakó, esetleg éjjeli álmukat töltő lakók nyugalmát. Tehát ezt a törvénykezést még tovább kell majd gondolnunk, mert mindenképpen oda kell figyelnünk arra, hogy van egy lakókörnyezet - és itt egy kiemelt lakókörnyezet , amelyben amellett, hogy vannak turisztikai látványosságok, vendéglátóipari üzletek, azért ott egy lakóközösség életterét is biztosítan i kell, az ő nyugodt éjszakájukat is biztosítani kell, és a pihenéshez való alapvető emberi jogukat is biztosítania kell részben a törvényeknek, részben a hatóságoknak, részben pedig az önkormányzatoknak.
