Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. június 10 (287. szám) - Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról szóló, az Országgyűlés 2013. április 30-ai ülésnapján elfogadott, de ki nem hirdetett törvény záróvitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (független):
5185 Az 1. ponttal maximálisan egyetértek, egyfajta jogbizonytalanságot eredményez, ha kimondjuk azt, hogy az infotörvény hatálya nem terjed ki a külön törvényekben szabályozott tájékozódási, iratmegismerési, betekintési jogokra, hiszen akkor működhet megfelelően egy ilyen törvény, ha átfogó és minél kevesebb kivételt engedélyez. (Zaj. - Az elnök csenget.) Tehát ezzel egyet tudunk érteni. A másik esetben a 3. javaslatnál viszont b ár egy fokkal jobb az, ami beterjesztésre került, hiszen itt módosításra kerül az a passzus, ami tulajdonképpen úgy próbálja kikerülni a közérdekű adatokhoz való hozzáférést, hogy azt nem engedélyezte volna abban az esetben, ha valamiféle felettes szerv el lenőrzési jogosítványaival felérő vagy annak tekintett adatkérés történik. De az, hogy ezt átfogó, számlaszintű tételes ellenőrzésre szűkíti, még ha elméletileg érthető is lenne, teljesen fölöslegessé teszi, hogy így benne maradjon, hiszen miért ne kérhetn e ki valaki tételesen egy adatot mint közérdekű adatot. Attól ő még nem egy átfogó ellenőrzést végez természetesen annál a cégnél vagy annál az állami szervnél, hanem célirányosan kikér egy adatot vagy akár egy számlát, miért ne tehetné meg, adott esetben ennek közérdekű relevanciája lehet. Ezt ilyen formában benne hagyni nem jó megoldás, és annál is érthetetlenebb a 3. javaslatban megfogalmazott javaslat, hogy az adatigénylő elutasítása esetén az 52. §ra utal, ami szerint hatósági bejelentést, tehát vizsg álatot kezdeményezhet az információs hatóságnál. Na most, ebben az esetben kimarad vagy nehezen értelmezhető, hogy a bírósági eljárás milyen formában kezdeményezhető. Jól tudjuk, hogy az infotörvény alapján alapvetően bíróság elé lehet vinni azokat az ügye ket, amikor valaki egy közérdekű adatot nem kapott meg, illetve a hatóság eljárását is kezdeményezheti, de ez a kettő párhuzamosan is futhat, tehát nem zárja ki egymást a két eljárás. Ebben az esetben viszont úgy tűnik, hogy ha valakit azzal utasítanak vis sza, hogy mondjuk, ő számlaszintű, átfogó ellenőrzésre vonatkozó adatokat kért - hivatkozni természetesen mindig bármire lehet , akkor úgy tűnhet ebből a módosításból, mintha a bírósági jogorvoslat lehetősége nem nyílna meg, csak a hatósághoz fordulhatna, tehát Péterfalvi Attila hatóságához, akik természetesen lefolytathatják ezt a vizsgálatot, de egy jelentős garancia azért mindenképpen kihullik a közérdekű adatot igénylő kezéből. Vagy ha nem, akkor a megfogalmazás nagyon helytelen, tehát egyik esetben se m jó, vagy pontatlanul fogalmaznak, vagy nagyon is pontosan, akkor viszont nagyon komoly alapjogok sérülnek. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Schiffer Andr ás képviselő úrnak, független képviselő. Öné a szó képviselő úr, háromperces időkeretben. DR. SCHIFFER ANDRÁS (független) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ahhoz képest, ami az eredeti és Áder elnök úr által visszaküldött törvé nyjavaslatban szerepelt mint az információszabadságot korlátozó rendelkezés, az a verzió, amit a bizottság most idehozott a Ház elé, mindenképpen egy előrelépés. De hát van honnan előrelépni. Az a helyzet, hogy ez a változat korántsem megnyugtató. Azt tart almazza ugyanis a módosító javaslat, hogy amennyiben átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésre irányuló adatmegismerésre vonatkozik az adatigénylés, akkor gyakorlatilag ez kikerül az információszabadságtörvény hatálya alól. Tehát magyarul vissza lehet dobni úgy egy adatigénylést az adatkezelő szervnek, hogy azt mondja, hogy ez egy tételes ellenőrzésre irányuló, illetve átfogó, számlaszintű vizsgálat. Az a nagy kérdés, hogy ki határozza meg, mi az átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzés. I lyen jogszabályhely, ilyen definíció a magyar jogrendben nincs. Egy szerződés szövegének a kikérése tételes ellenőrzésnek minősüle? Egy adott szerződő féllel kötött vagy egy adott tárgyban kötött összes szerződés kikérése átfogó ellenőrzésnek minősüle? É s folytathatjuk tovább a sort.
