Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. június 10 (287. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
5146 terület bizonyos szektorait illetően, és arra ezt az es zközrendszert használja, az borzasztó kockázatokat jelent, ha nem akarok durvább kifejezést használni. A jövőben a Nemzeti Bank alakítja ki a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitására vonatkozó makroprudenciális politikát, aminek a célja a pénzügy i közvetítőrendszer ellenálló képességének a növelése, valamint a közvetítőrendszernek a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítása. Ez annyira szép, hogy akár egy tankönyvből is kivehették volna, ami az ortodox megközelítést tek intve Matolcsy Györgytől meglehetősen idegen, de amit itt leírtak, az valóban egy golyóálló célkitűzés. Ugyanakkor, hogy az MNBhez kerül az eddig a PSZÁF mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület, a fogyasztói jogvitáknak ez az alternatív rendezésére szo lgáló szervezet közvetlenül a jegybankelnök alá tartozik majd, tagjai a Nemzeti Bank alkalmazottai lesznek, vezetőjét a jegybankelnök nevezi ki hat évre, na, ez már megint olyan terület, amivel akár zsarolni is lehet bizonyos szereplőket, tehát a független ség égisze alatt önök eluralnak egy olyan területet, amely nagyon érzékeny, és a bizalom megteremtése vagy eljátszása szempontjából rendkívül veszélyes is lehet. A Magyar Nemzeti Bank hatóságként járhat el a fizetésképtelen bankok helyzetének rendezésekor, szanálás esetén. A szanálás olyan speciális, a csődeljárás és a felszámolási eljárás egyes jegyeit egyesítő eljárás, amelynek célja a fizetésképtelenné váló pénzügyi szervezetek helyzetének rendezése, a pénzügyi stabilitás fenntartása és az ügyfelek érdek einek védelme szem előtt tartása mellett. (20.10) Na most, hogyha maga a jegybankelnök megkapja ezt a szanálási lehetőséget, a korábbi PSZÁF bizonyos feladatköreinek integrálása révén, akkor már nem kell olyan nagy fantázia, hogy melyik pénzügyi egységnek engedheti, engedik meg önök a háttérben, hogy bedőljön, és aztán hogy, hogy nem, a Nemzeti Bank a közös vagyonból, a nemzet vagyonából szanálni fogja. Tehát ami elveiben akár helyes is lehet, az önök gyakorlatát tekintve, amire van példa, mert a magyar par lament első törvénye a megalakulása után a közúti közlekedés szabályairól szólt, hogy Simicska Lajos óriásplakátjain kívül senki más ne maradhasson a közutak mentén. Meghalnánk a röhögéstől, hogyha nem lenne véresen komoly a dolog. Tessék visszakeresni, má r akkor figyeltünk rá, ott a gazdasági bizottságban a jegyzőkönyvekben ez szerepel. Szóval, egy normális országban ez egy normális működést eredményezhetne, Magyarországon Matolcsy György kezébe túlhatalmat ad. Mi úgy gondoljuk, hogy ezzel a szélesebb jogk örrel lehet élni is, de súlyosan visszaélni is lehet. Ez az integráció teljes lesz az előterjesztés szerint, tehát azok a vitában megfogalmazott árnyalatok teljesen eltűntek, pedig korábban a kormányzat vizsgálta azt a lehetőséget, hogy bizonyos területek megtartásával a Magyar Nemzeti Bank mellett továbbra is működjön egy önálló, igaz, leszűkített hatáskörű PSZÁF. Nem biztos, hogy ez hiba lett volna. Az is érdekes, hogy hogy döntötték ezt el ilyen hirtelen, hogy szombatról hétfőre beterjesztették, mert oly an sajtóhírek is voltak, hogy másfél hónapja még maga a miniszterelnök is úgy nyilatkozott, arról beszélt, hogy jelenleg nincs napirenden a PSZÁFnek és az MNBnek az összevonása. De ahogy megjött a hír Brüsszelből, hogy Magyarország kikerül a túlzottdefic iteljárás alól, hirtelen behozták ezt is. Lehet, hogy ez a pávatánc része volt, hogy Orbán beígérte, és aztán most teljesíti is. Érdekesség, hogy az átmeneti rendelkezések között az szerepel, hogy a hitelintézetek esetében szabályozza az eszközök és forrá sok, mérlegen kívüli tételek közötti lejárati és denominációs összhangot. Ez a rendeletalkotási jogkör azonban a javaslat szerint 2019. január 1jével megszűnne; érdekes, pont két hónappal azelőtt, mint ahogy Matolcsy György mandátuma lejár. Tehát mi úgy g ondoljuk, hogy súlyos felelőtlenség október 1jei határidővel ezt kitűzni, ez súlyos kockázatot jelent, és az állami garanciák csökkennek. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Még egy percet kaphatok, elnök úr? A fogyasztóvédel em területén nem lesz az államnak garanciális lehetősége a fogyasztóvédelem teljesítésére, mert minden átkerül az államtól, a kormányzattól egyébként független Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe.
