Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. június 10 (287. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz):
5143 hogyha mondjuk, nagyobb lenne Magyarországon a tőkepiac, de akkora, am ekkora , mondjuk, ez a tőkepiac vagy pénzpiac sem indokolja, úgy gondolom, azt, hogy különálló szervezetek legyenek. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy bizonyos értelemben jelentős koncentráció van a magyar pénzügyi piacon vagy hitelintézeti piacon, hi szen alapvetően 45 olyan nagyobb hitelintézet domináns a magyar piacon, amely meghatározó súllyal szerepel, ez pedig egyfajta koncentrációt mutat. Ez is az irányba tereli az egész rendszert, hogy célszerű ezeket a jogosítványokat egy kézben tartani. Emell ett megítélésem szerint nagyon fontos szempont az, hogy a magyar piacon alapvetően külföldi pénzintézetek vannak jelen, márpedig engedélyezési szempontból nyilván az anyaországban történnek a piacra engedési, a piacra jutási feladatok megoldásai, meghatáro zásai, ezért folyamatosan szoros együttműködést kell tartani az anyaországbéli engedélyező hatóságokkal, felügyeleti hatóságokkal, s nyilvánvaló, hogy ha két szervezet beszél és tárgyal, mondjuk, az anyaországbeli intézményekkel, az mindig nehézkesebbé tes zi a rendszer működését. Megítélésem szerint ez is azt indokolja, hogy célszerű egy kézben tartani és fogni az intézmények ideirányuló felügyeletét. Szóba került már itt a jegybank függetlenségének a kérdése. Azért azt nem hátrányként és nem negatívumként élném meg, megítélésem szerint éppen ez egy pozitív dolog akkor, amikor a piacokban való bizalomról van szó, hogy a jegybank függetlensége e tekintetben leginkább azt eredményezi és eredményezheti, hogy a betétesek védelme, adott esetben a fogyasztóvédelem is ilyen értelemben nagyobb súlyt kaphat, hiszen valóban a jegybank függetlenségén minden állam, minden demokrácia őrködik, igyekszik erre nagyon odafigyelni, így van ezzel Magyarország is, mert a jegybank függetlensége megítélésem szerint jelentősen tudj a növelni e vonatkozásban a felügyeleti tevékenység hitelességét. Ha belegondolunk abba, hogy volte, mondjuk, 2010 előtt a makro- és a mikroprudenciális elvárások között összhang, azt tudjuk mondani, hogy biztosan volt, de nem minden területen. Nagyon fon tos lett volna megítélésem szerint az, hogy mondjuk, a jegybank, mint a makroprudencia őre, azt mondja, a lakásfedezetű vagy ingatlanfedezetű hiteleknél valamilyen korlátot szab a vonatkozásban, hogy meddig lehet, mondjuk, egyegy ingatlant fedezetként elf ogadni, és majd a felügyelet ezt gyakorlatilag aprópénzre váltja, és a részletes szabályokat meghatározza. Nem volt erre vonatkozóan semmiféle javaslata a jegybanknak, hogy milyen keretek között tudja elképzelni a jelzálogtípusú hitelezést, milyen iránymut atást tudott volna adni ahhoz, hogy a makroprudenciális stabilitás megmaradjon az országban a 2010es éveket megelőzően. De ugyanígy említhetnénk azt is, hogy szerencsés lett volna megítélésem szerint, hogyha bizonyos jövedelemkorlátokat szab meg a vonatko zásban, hogy egyegy fogyasztó milyen mértékig adósodhat el a jövedelméhez mérten, milyen irányszámot, milyen arányszámot célszerű még fenntartani annak érdekében, hogy a magyar családok ne jussanak olyan kiszolgáltatott helyzetbe, mint amilyenbe jutottak. Nem volt ilyen irányszám makroprudenciális jegybanki oldalról, ebből kifolyólag az akkori Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete igazán úgy bolyongott a lehetőségek között, hogy mit tud tenni a vonatkozásban, hogy mit tanácsol, mit javasol a magyar fogya sztók szempontjából. Nem volt semmilyen összhang. És azt, hogy milyen érdekek álltak az egész rendszer mögött, nem akarom feszegetni, hiszen ez nem feltétlenül ennek a törvényjavaslatnak a célja, de nyilván kiki el tudja képzelni, hogy mondjuk, milyen oko k vezettek ahhoz, hogy e tekintetben nem volt összhang a két prudenciális követelmény között. Most ezek után, hogyha ez egy kézbe kerül, megítélésem szerint lényegesen javítható az információáramlás. Ahogy levezettem a javaslathoz való hozzászólásom elején , hogyan tevődik össze a makroprudenciális feltételek meghatározása a mikro részéhez, hogyan tud a monetáris tanács olyan stratégiát meghatározni, és megítélésem szerint kell, amely meghatározza a pénzügyi stabilitási tanács feladatait, ez így egymásba fon ódva, egymást segítve reményeim szerint és megítélésem szerint jó lehetőséget teremt ahhoz, hogy a múltban bekövetkezett ilyen típusú piaci turbulenciák ne jelentkezzenek a jövőben a magyar gazdaságban, akár lakossági, de akár vállalati szinten sem, hiszen ez rendkívül fontos, úgy gondolom, a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében.
