Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. június 10 (287. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter, a napirendi pont előadója:
5130 A jegybanknak már a hatályos szabályok alapján is van pénzügyi stabilitást támogató feladata, ugyanakkor e téren felelőssége nem teljesen egyértelmű, valamint megfelelő szabályozási eszközei sem állnak rendelkezésre a pénzügyi stabilit ás biztosítása érdekében. Tisztelt Ház! A jegybank egyszerre lesz tehát felelős a mikro- és a makroszintű felügyeletért. Más szóval, egyszerre kell majd biztosítania, hogy a pénzügyi szervezetek egyenként biztonságosan, prudensen működjenek, és hogy eközbe n a pénzügyi közvetítőrendszer egésze is stabil legyen, ily módon támogatva a gazdaság működését. Ehhez egy szervezetben összpontosul majd egy széles körű felügyeleti, pénzügyi szabályozási eszköztár. Tisztelt Országgyűlés! Míg a Pénzügyi Szervezetek Állam i Felügyeletének mikroprudenciális eszközei gyakorlatilag változás nélkül kerülnek át a jegybank hatáskörébe, a makroprudenciális politika tekintetében, az MNB már ma is létező jogalkotási felhatalmazásait megerősítve és részletezve, új szabályozási eszköz ök állnak majd rendelkezésre. A törvényjavaslat elfogadása esetén a jegybank rendeletben léphet majd fel a rendszerszintű kockázatokkal szemben, négy fő területen. Egyrészt, ha szükséges, a jegybank korlátozhatja majd a kölcsönnyújtást túlzott, veszélyes m értékű hitelkiáramlás esetén, és ma már tudjuk, éppen erre lett volna szükség a devizahitelezés felfutásakor. Másrészt, amennyiben rendszerszintű likviditási kockázatok jelentkeznek, az MNB rendeletével felléphet azok mérséklése érdekében. Harmadrészt, ha a bankrendszer hitelezési tevékenysége káros módon felerősíti a gazdasági ciklusokat, azaz recesszióban mélyíti azt, konjunktúra idején pedig a gazdaságot túlfűtötté teszi, a jegybanknak lehetősége lesz a hitelintézetek tőkekövetelményét lazítani vagy szig orítani, a vonatkozó uniós szabályok keretein belül. Negyedrészt, szintén uniós szabályok alapján a jegybanknak - mint makroprudenciális hatóságnak - jogköre lesz az úgynevezett rendszerkockázatilag fontos hitelintézetek és befektetési vállalkozások esetéb en szigorúbb tőkekövetelményeket meghatároznia, amelynek segítségével csökken annak veszélye, hogy ezen intézmények fizetésképtelenné válnak, ezzel a nemzetgazdaság stabilitását is veszélyeztetve. Tisztelt Ház! Az előbb említettek jóvoltábó l nemcsak a pénzügyi felügyelés válhat hatékonyabbá, de a monetáris politika is. A stabil pénzügyi rendszer ugyanis alapfeltétele annak, hogy a jegybank kamatpolitikája minél inkább érvényesüljön a gazdaság működésében. Mi több, a jegybank a felügyeleti fe ladatok átvételével egyben tágabb információs bázishoz is jut a pénzügyi piacok működéséről, ami a monetáris politikára vonatkozó döntésekben is jelentős segítséget jelenthet. Ennek kapcsán fontos kiemelni és egyértelműsíteni, hogy a jegybank elsődleges cé lja továbbra is az árstabilitás lesz. Megtartva a jelenlegi, az uniós alapszerződéssel is összhangban lévő szabályozás alapelvét, a jegybanknak ezután is támogatnia kell a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását és a kormány gazdaságpolitikáját. Mindezt az onban az árstabilitási cél veszélyeztetése nélkül valósítja meg. Tisztelt Országgyűlés! Egy hatékony, a pénzügyi szervezetek és piacok biztonságos működését biztosító felügyeleti rendszer önmagában nem lehet azonban cél, önmagában nem lehet elegendő. A pén zügyi közvetítőknek saját, egy piacgazdaságban természetes és legitim üzleti és profitcéljuk mellett végső soron a társadalom, azaz az ügyfelek, a lakosság és a vállalkozások szolgálatában kell állnia. Ezért a felügyeleti reform során a pénzügyi szervezete k által nyújtott szolgáltatásokat igénybe vevők érdekeinek védelme, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése is szemünk előtt kell hogy lebegjen. Egy olyan erős, független és jól működő hatóságra van tehát szükség, amely tisztességes é s kiegyensúlyozott erőviszonyokat teremt a pénzügyi szervezetek és azok ügyfelei között, ha kell, az ügyfeleket megvédve, a jogszabálysértésekkel, az erőfölénnyel való visszaélésekkel szemben. Mindezeknek megfelelően a törvényjavaslat alapján a Pénzügyi Sz ervezetek Állami Felügyeletének nemcsak a pénz, tőke- és biztosítási piac felügyeletével kapcsolatos funkcióit, de a pénzügyi fogyasztóvédelmi és az úgynevezett piacfelügyeleti funkcióit is a jegybank látja majd el a jövőben.
