Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. június 4 (286. szám) - Bejelentés mentelmi ügyekről - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól szóló jegyzőkönyv kihirdetésével összefüggésben címmel polit... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
4961 A biztonság és védelem, katonai se mlegesség témakörében szintén a már meglévő EUs szabályok beemelése, az írek megnyugtatása következik. Ez szintén egy olyan passzus, ami nemcsak az írekre igaz, hanem a többi tagállamra is. Itt láthatjuk, hogy ez nem csak egy külön kedvezmény, hozzátéve a zt is, hogy ez a semlegességi politika az íreknek jó, a magyaroknak kevésbé, mivel mi NATOtagok is vagyunk, tehát a kötelezettségeink sokkal jobban gúzsba vannak kötve az írekhez képest. Bár természetesen örömteli, hogy Magyarország maga fogja meghatározn i, hogy ha egy másik európai uniós tagállamot támadás – mondjuk, terrortámadás - ér, akkor beavatkozike, de lévén, hogy NATOtagok vagyunk, és a legtöbb európai uniós tagország is NATOtag, ez Magyarország szempontjából megint csak egy látszatkedvezmény. Ez maga tehát a corpus, a jogi szöveg, amely esetében megismételt deklarálásokról, illetve az írek esetében kedvezményekről beszélünk. Ezt természetesen támogatni tudjuk, ezzel nincsen semmi probléma, viszont ha átevezünk egy kicsit a politikai nyilatkozat ra, amit ehhez csatolnak, akkor nekem már komolyabb aggályaim vannak. Komolyabb aggályaim vannak, mert úgy próbálják feltüntetni, mintha ezek a kedvezmények Magyarország számára is jelentőséggel bírnának, de nem nagyon bírnak, mert amit Írország kiharcolt magának, az nekünk persze jó, és büszkék lehetünk az írekre, de attól még a magyar alaptörvény és a magyar szabályok szempontjából ugyanúgy az Európai Unió szabályai érvényesülnek, tehát helyettünk - ha szabad így fogalmazni - az írek nem kaparták ki a ges ztenyét. Pont ezért, amikor a politikai nyilatkozatban ilyeneket találunk, hogy bátor lépés, hogy Írország kiállt a tagállami szuverenitás mellett, természetesen ez egy helyes lépés, de ez egy minimum elvárható lépés egy nemzetállamtól. Persze, az is szépe n hangzik, hogy a jegyzőkönyv kihirdetését jó alkalomnak tekinti a kormányzat, hogy megerősítse maga is az alaptörvényben lefektetett alapelveket, de ahogy elmondtam, semmi jogi kötőerő nincs a két dolog között, tehát azok a dolgok, hogy az írek elérték ez t a könnyítést vagy ezeket a felmentéseket, sajnos a magyar alaptörvény szempontjából nem fontosak, tehát a kijelentés az jó, de sajnos súlytalan. Azért emlékeztetnék arra is, hogy itt azért az előző kormányzat felelősségé t nem szabad megkerülni - és legfőképpen ők fogják kapni a kritikát , hiszen az előző kormányzat, a Gyurcsány- és Bajnaikormányzat alatt történt meg az a gyalázatos folyamat, amely kapcsán Magyarország is elfogadta a Lisszaboni Szerződést. Az még hagyján , hogy elfogadta, de azt is elfogadta, hogy a különböző tagországok ez alól, illetve az alapjogi charta alól felmentést kapjanak, és erre a Magyarország szempontjából gyakorlatilag a hazaárulással egyenértékű tettet követtek el; azt is mindjárt ki fogom fe jteni, hogy miért. Egyébként hozzáteszem, amikor MSZPs képviselőtársaim arról beszélnek, hogy lám, az íreknél népszavazás volt, Magyarországon is kiírhatták volna a népszavazást, önök voltak kormányon még 20072008ban, amikor ezt meg lehetett volna tenni , tehát ez elképesztően álságos. Magyarország elsőként ratifikálta a Lisszaboni Szerződést, ráadásul egyébként 2007ben csak Magyarország volt az, aki ezt elfogadta, az összes többi tagállam 2008ban, ahogy említettem, népszavazás nélkül, hozzátéve, hogy e z egy kétharmados döntés volt. Itt tehát azért a FideszKDNP felelőssége is felmerülhet sajnos, bár csak a szavazás szintjén. A törvényt nyilván nem ők hozták az Országgyűlés elé, de elérhették volna, hogy ez később kerüljön az Országgyűlés elé, vagy népsz avazást írjanak ki, effektíve élve azzal a zsaroló potenciállal, hogy egyébként nem szavazzák meg, és a kétharmad nem lett volna meg. Ráadásul tette ezt úgy az Országgyűlés 2007ben, hogy tulajdonképpen - ha hinni lehet a híreknek - hivatalos fordításban m ég nem is létezett a Lisszaboni Szerződés lefordítva, az meg egészen bizonyos, hogy a magyar országgyűlési képviselők ezt nem tudták áttekinteni, illetve legfeljebb az, aki kimagaslóan tudott angolul, és a nemzetközi jog szabályaiban járatos volt. Szerinte m ez sajnos a képviselőknek egy töredékét jelentette. A politikai nyilatkozattal kapcsolatban elmondtam ezeket az aggályokat. Egyébként én azt is túlzásnak érzem, hogy azt, hogy az írek minimálisan elvárható módon kiállnak a nemzetükért, nekünk az egekig k ellene ajnározni; ez szerintem elvárható lenne Magyarországtól is. Ami viszont
