Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. június 4 (286. szám) - Bejelentés mentelmi ügyekről - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól szóló jegyzőkönyv kihirdetésével összefüggésben címmel polit... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - HARANGOZÓ GÁBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
4955 Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Orsz ággyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A most előttünk fekvő, együttesen tárgyalt két előterjesztés igen vegyes érzelmeket kelt az emberben. Egy nemzetközi szerződést kihirdető törvény az egyik és egy politikai nyilatkozat a másik dokumentum. Ezek kapcsán a nemzetközi együttműködés iránti elkötelezettség érzésére telepszik rá egy politikai maszlag, ami újabb állampárti kísérlet az igazság elfedésére. Tisztelt Ház! Írország 1937ben vívta ki a függetlenségét, ugyanebben az évben fogadták el az állam alkotmányá t. Húsz felett van azóta az alkotmánymódosítások száma. Több módosítás is érintette az ír alkotmánynak a magzati élet védelméről szóló 40. cikkét, a család védelmét rögzítő 41. cikkét, az oktatásról szóló 42. cikkét, valamint a lelkiismereti és vallásszaba dságra és az egyházak támogatására vonatkozó 44. cikkének érintett rendelkezéseit is. Írország alkotmányának a személyhez fűződő jogokról szóló fejezetében található rendelkezésekről van szó. Az ír alkotmány a 40. cikk (3) bekezdés első két pontjá ban a következőket rögzíti, idézem: “Az állam biztosítja, hogy törvényeiben elismeri és a lehetőségekhez mérten védi és érvényesíti az állampolgár személyhez fűződő jogait. Az állam, különösen a törvényeken keresztül jogtalan támadás esetén védi az állampo lgárok élethez, személyiséghez, jó hírnévhez és tulajdonhoz fűződő jogait.” A bekezdés 3. pontja a nyolcadik módosítással került az ír alkotmányba. Először 1983ban, majd aztán 1992ben is sor került módosításra. A 40. cikk (3) bekezdés 3. pontja védi meg a meg nem született magzat élethez való jogát, az anya élethez való egyenlő jogával együtt. A meg nem született magzat élethez való jogával összefüggésben ugyanakkor kimondja a kiegészítés, hogy az nem korlátozza az utazáshoz való jogot, és nem korlátozza az információs szabadság jogát sem arra vonatkozóan, hogy milyen szolgáltatásokat lehet más államban igénybe venni. Nem részletezem tovább sem a rendelkezések tartalmát, sem a módosítások folyamatát, de egy biztos: a módosításokkal a magzati élettel kapcso latos vitatott kérdések alkotmányos szinten nyugvópontra jutottak Írországban. Egyszerűbb a kérdés az ír alkotmány 41. cikke esetében, amely a család védelméről rendelkezik: a családot a társadalom természetes, elsődleges és alapvető közösségének tekinti, az állam és a nemzet jólétének alapjaként nevezi meg. A család alapja az ír alkotmány szerint a házasság. Akárcsak nálunk - kiálthat fel csillogó szemekkel a kormánypárti képviselő, aki már belefáradt annak magyarázatába, miként lehet, hogy a magyar alkotm ány szerint az élettársi kapcsolatban élő két felnőtt az egyikük gyermekével együtt jogilag nem alkot háromfős családot. Tisztelt Képviselőtársak! Ezek olyan példák, amelyek megítélésében világnézeti, értékrendi, nemzeti, családi hagyományok szerint teljes en jogosan sokféleképpen gondolkodunk. Ezekben az ügyekben fontos és hasznos a politikai és társadalmi vita. Nyilvánvalóan máshogy gondolkodhat egy liberális vagy egy konzervatív ember a házasság intézményéről, a család fogalmáról. Ezért az ilyen vitákat l e kell folytatni, és végül a társadalmi többség akaratának megfelelő változatot kell a közös normáinkat rögzítő alapdokumentumban rögzíteni. Ha valamit meg lehetne tanulni az írektől, akkor az pont az, hogy bármi lenne is egy ír alkotmánymódosításban, az c sak akkor léphet hatályba, ha népszavazás megerősíti. Amellett tehát, hogy az ír alkotmány csak különleges eljárásban módosítható, végső soron a nép dönt az alaptörvény tartalmáról. Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Jó lett volna, ha az ír alkotmányb ól más példát vagy más mintát is átemel a magyar alkotmányozó hatalom; mondjuk, az ír alkotmány 44. cikk (2) bekezdésének 3. pontját, amely - idézem - így szól: “Vallás, hivatás, hit vagy jogállás alapján az állam nem tesz különbséget.” Ha a magyar alkotmá nyozó ezt a példát vette volna át az írektől, akkor ma nem érné annyi jogos bírálat a magyar egyházügyi szabályokat. Említhetnék egy másik példát az ír szabályozásból. Az ír állam biztosítani törekszik, hogy az anyák gazdasági okokból kifolyólag ne kénysze rüljenek munkába állni. Ez összhangban lenne, tisztelt képviselőtársaim, a tízmillió munkahely meghiúsult ígéretével is. Ha mindenáron politikai nyilatkozattal akarunk példát állítani magunknak, fel lehetne vetni, mondjuk, a szociális megállapodások rendsz erét 1987től, ami a kelta tigrishez vezetett, és ahol a
