Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. június 4 (286. szám) - Bejelentés mentelmi ügyekről - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól szóló jegyzőkönyv kihirdetésével összefüggésben címmel polit... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - CSÓTI GYÖRGY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
4953 kapcsolatokon, a nagyon sok szállal összekötött kapcsolatainkon túl most egy jelképes, az EUn átívelő politikai kapcsolat is létrejön, létrejöhet. A Jobbik képviselője a nyilatkozattervezetnél kifogásolta azt, hogy az adózás és a családjog benne van a magyar politikai nyilatkozatban, ezzel szemben a harmadik, a közös kül- és biztonságpolitikával a magyar javaslat nem foglalkozik. Ennek egyszerűen az az oka, hogy Írország nem tagja a NATOnak, mi viszont ige n, tehát egy közösséghez tartozunk. Summa summarum, külön történt természetesen a szavazás a két javaslatról. Az elsőt, a törvényjavaslatot, a T/11396. számú javaslatot 14 igen szavazattal egyhangúlag támogatta a külügyi bizottság. A politikai nyilatkozatt ervezetet, a P/11397est 13 igen szavazattal 1 tartózkodás mellett támogatta. Ennek alapján javasoljuk, hogy a Ház tárgyalja meg és fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Köszönjük szépen, képviselő úr. A bizottsági álláspontok ismertetését követően a vezérszónoki kör következik, ahogy az ilyenkor máskor is, 3030 perces időkeretben. Nem kell önöket figyelmeztessem, hiszen tudják, hogy kétpercesre időközben nem tudunk sort keríteni, csak majd a felszólalá sok végén. Elsőként megadom a szót Csóti György képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr. CSÓTI GYÖRGY , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ír nép és a magyar nép között hosszú ideje kölcsönös szimpátia alakult ki, ez eléggé köztudott és közismert. Pontosan nem lehet tudni az alapját, de az biztos, hogy egyrészt az írek is és a magyarok is mindig a szabadságvágyukról tettek tanúbizonyságot az évszázadok a latt, másrészt mind a két népnek, különösen ha az elmúlt 500 évet nézzük magyar vonatkozásban, eléggé hányatott sorsú történelme volt, ezért mindig nagy tisztelettel és együttérzéssel tekintünk egymás küzdelmeire. A szóban forgó törvényjavaslat hátterében az Európai Tanács 2009 júniusában elfogadott határozata áll, amely az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályait kívánta eloszlatni azért, hogy a megismételt írországi népszavazás pozitív eredménnyel járjon. Népszavazás útján való megerősíté sre egyedül Írországban került sor, ezért tett meg mindent az Európai Tanács az ír ratifikáció sikeréért. Az ír nép a Lisszaboni Szerződés 2007. decemberi aláírása után ugyanis attól tartott, hogy az beavatkozna az ír adópolitikába, érintené az ír alkotmán y családjogi, szociális és oktatási rendelkezéseit, valamint Írország hagyományos katonai semlegességi politikáját. Írországban sokan attól is tartottak, hogy az ország elvesztheti biztosát a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése esetén. Ezen okok vezethette k arra, hogy 2008 júniusában a nemek kerültek többségbe az ír népszavazáson. A törvényjavaslat tárgyát képező jegyzőkönyv jogi garanciát kívánt adni az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályaira, hangsúlyozandó, hogy az Európai Tanács e jog i garanciákat már 2009 júniusában elfogadta. Ugyanakkor arról is megállapodtak, hogy a Lisszaboni Szerződés részévé Horvátország csatlakozásával összefüggésben teszik. Az ír aggodalmakra válaszul született jogi garanciák EUtanácsi határozat formájában kin yilvánították az ír alkotmány sértetlenségét a Lisszaboni Szerződés számos vonatkozásában. Megerősítették, hogy a leendő új szerződés is tiszteletben tartja Írország hagyományos semlegességét, nem érinti majd az ír alkotmány szabadságát a tekintetben, hogy rendelkezzen az élethez való jog, az oktatás és a családjog bármely írországi vonatkozása felett, miként az adópolitika tekintetében sem okoz majd változást a nemzeti és európai kompetenciák eddigi megosztásában. A garanciák kapcsán leszögezték, hogy a ta nácsi határozatban foglaltak jogi garanciát jelentenek az ír nép számára arra, hogy a Lisszaboni Szerződés nem lesz hatással az írek által felvetett ügyekre.
