Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. június 4 (286. szám) - Bejelentés mentelmi ügyekről - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól szóló jegyzőkönyv kihirdetésével összefüggésben címmel polit... - NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
4950 valamint az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolat os aggályairól szóló jegyzőkönyv kihirdetésével összefüggésben című politikai nyilatkozattervezet együttes általános vitájának megkezdése. A törvényjavaslatot T/11396. számon, a politikai nyilatkozattervezetet pedig T/11397. számon kapták kézhez a képvisel ők. Tájékoztatom önöket, hogy az általános vita megkezdése során az előterjesztői expozéra, a bizottsági álláspontok ismertetésére, valamint a vezérszónokok felszólalására kerül sor. A további képviselői felszólalásokra a vita folytatásában lesz majd lehet őség. Tisztelt Országgyűlés! Tehát most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Németh Zsolt úrnak, a Külügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának, 35 perces időkeretben. Államtitkár úr! NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi állam titkár, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenkit szeretnék megnyugtatni, hogy nem lesz 35 perc. Ennek a törvényjavaslatnak a címe: az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. Javaslom, hogy gondolkozzunk el egy kicsit ezen a címen. Először is engedjenek meg néhány gondolatot a Lisszaboni Szerződésről, aztán az ír népről, az ír nép aggályairól, és utána pedig néhány gondolat a magyar nép és a magyar nép ez zel összefüggő aggályairól is. Tisztelt Országgyűlés! Tehát a Lisszaboni Szerződés: az Európai Unió 27 tagországának állam- és kormányfői 2007 decemberében írták alá az Unió intézményi és döntéshozatali rendszerének megreformálásáról szóló Lisszaboni Szerz ődést. A szerződés valamennyi tagállam egyetértését bírta, a ratifikáció folyamata azonban korántsem volt zökkenőmentes. Írország például 2008 júniusában népszavazáson a lakosság közel 54 százalékával elutasította a szerződést. Márpedig, ahogy azt mindanny ian jól tudjuk, egy uniós szerződés csak akkor léphet hatályba, ha azt valamennyi tagállam megerősíti. Mivel az Unió működésének biztosításához feltétlenül szükség volt a nizzai rendszer megreformálására, kiemelten fontos volt a Lisszaboni Szerződés hatály ba léptetése. Annak érdekében, hogy az elutasító ír népszavazás után legyen esély a szerződés hatályba léptetésére, valamit kellett kezdeni az ír nép aggályaival. Az ír kormány megerősítést és garanciákat kért a következő területeken: az oktatás, az élet v édelme, a család, az adó, valamint a biztonság- és védelempolitika területén, és ezzel egyidejűleg országszerte erőteljes tájékoztató tevékenységbe kezdett. A tagállamok közötti megoldáskeresés eredményeként a tagállamok állam- és kormányfői 2009 júniusá ban politikai megállapodást kötöttek, és jegyzőkönyv formájában megerősítették, hogy a Lisszaboni Szerződés tiszteletben tartja Írország hagyományos katonai semlegességét, elismeri az ír alkotmány rendelkezési szabadságát az élethez való jog, az oktatás, a családjog terén, illetőleg az adópolitikában sem okoz majd változást a nemzeti és uniós kompetenciák leosztása. Az adózási és védelempolitikai aspektusok megerősítése egyébként valamennyi tagország vonatkozásában megtörtént. Ezen garanciák birtokában az í r választópolgárok aztán 2009 októberében, a második népszavazáson immáron hozzájárultak a Lisszaboni Szerződéshez. Ahhoz azonban, hogy a 2009ben megkötött politikai megállapodás jogi formát nyerjen, és formálisan is az uniós alapszerződések részévé váljo n, minden tagállamnak meg kell azt erősítenie, ezt a célt szolgálja a mostani törvényjavaslat. Tisztelt Országgyűlés! Az ír jegyzőkönyv tehát megerősíti először is a nemzeti szuverenitást, a nemzeti identitást, az alkotmányos hagyományt, a tagállamok alapv ető politikai és alkotmányos berendezkedését. Milyen sokat beszéltünk az elmúlt időszakban, az elmúlt években ezekről a fogalmakról: identitás, szuverenitás, alkotmányos hagyomány. (10.00)
