Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. június 3 (285. szám) - Z. Kárpát Dániel (Jobbik) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Miért üres a vádlottak padja?” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
4846 Államtitkár úr, é n elég konkrét kérdéseket tettem fel. Hány pótpályázat érkezett be? Ez titkos? Nem hiszem, hogy titkos lenne. Mik lettek az eredmények, és mikor közlik ezt az érintettekkel? Nem hiszem, hogy beletapostam volna olyan államtitokba ezzel a kérdéssel, és tegyü k hozzá, hogy úgy emlékszem, hogy erre a pótpályázatra egyetlenegy multi sem adta be a pályázatát. Ezek bizony mind kiskereskedők: Mari néni, Bözsi néni, akik harminc éve éltek trafikkereskedelemben, és önök ezt a lehetőséget elvették tőlük. Ne keverjük ös sze a szezont a fazonnal! Nem a multikról van szó ebben az ügyben, hanem a kiskereskedőkről. Várom megtisztelő válaszát. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Viszonválasz megilleti az államtitkár urat is. DR. VÖLNE R PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm, hogy megerősítette a képviselő úr azt a kérdést, amelyet valóban az illetékes cég adatai alapján, mint említettem, a pályázatok elbírálása során részletesen ismertetni fogunk. A tarsolyomban va lóban nincs nálam ez az adat, az azonnali kérdéseknél valóban lehet olyan adatra rákérdezni, ami nem a minisztériumnál van ott az én íróasztalomon, de eleget fogunk tenni a kérésének. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.) Z. Kárpát Dániel (Jobbik) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Miért üres a vádlottak padja?” címmel ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a nemzetgazdasági miniszternek: “Miért üres a vádlottak padja?” címmel. Kérdezem a képviselő urat, hogy elfogadjae a válaszadásra felkért államtitkár urat, Cséfalvay Zoltánt. Igen, öné a kérdezés joga, lehetősége. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik) : Tisztelt Elnö k Úr! Tisztelt Ház! A devizához kapcsolt hitelek, azok szerződései ezer sebből véreznek. Számtalan aspektusból vizsgáltuk meg itt ezt a Ház előtt. Beszélhetnénk arról, hogy nagyon sokan végzettség nélkül közvetítettek ilyen hiteleket. Nagyon sokan extra ju talékot kaptak azért, hogy svájci frank alapú csapdába, az évszázad átverésébe hajszolják bele a polgárokat. De az biztos, hogy van egy olyan pontja ennek az egész történetnek, ami minden irányból támadható, és ha a kormányzat komolyan veszi a feladatát, a kkor az állami hatóságokat is arra erősíti és abba az irányba tereli, hogy lépjenek fel, hiszen a csalárd, áruló magatartást tanúsító bankokkal szemben igazságot kell szolgáltatni a polgároknak, a károsultaknak. Ez pedig az úgynevezett hitelbírálat, hiszen tömegesen nyújtottak hiteleket hitelbírálat nélkül. Osztrák bank hirdetésében, televíziós hirdetésében még az is jellemző volt, hogy a család a bankhoz fordul, vennék elő a jövedelemigazolást, de visszautasítják, nincs erre szükség, miközben az akkori tör vény is, a hatályos törvény is kötelezte volna erre a pénzintézeteket. A ’96. évi hitelintézeti törvény egyenesen kimondja, hogy a banknak nem kényekedve, hanem egyenesen törvényes kötelezettsége a jövedelmi viszonyok vizsgálata, tehát ha nem tette meg, a kkor azért sértett törvényt, ha viszont megtette, és ezt jellemzően az ügyfél megfizettetése által tette meg, akkor viszont kockázatközösséget kell vállalnia, hiszen az ügyfél fizetett azért, hogy a bank felmérje, hogy mire képes, illetve mire nem képes. E z a kockázatközösség viszont magában foglalná azt is, hogy a bank is vállaljon valamit a számlából, ne csak a magyar polgárokat rabolják ki, hanem a kártételből igenis az érintett pénzintézet, nem az összes, de az érintettek vállaljanak részt, nem úgy, min t eddig, áthárított ágazati különadóval meg különböző fogyasztóvédelmi mutyikkal.
