Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. június 3 (285. szám) - Mágori Józsefné (Fidesz) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Pár ezer forintos lopásból akár 100 milliós kára keletkezhet a gazdáknak - avagy a mezőgazdasági öntözőrendszerek katasztrófája?” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor):
4842 Köszön öm szépen. Ma már nyilvánvaló, hogy ennél sokkal több kell, tehát méltányoljuk azt az elvi elkötelezettséget, hogy igen, álljon ki a magyar állam az önrendelkezési jogáért azon testvéreinek, akik elcsatoltan élnek. De vegyünk példát Ausztriáról, amely Ausz tria közel 40 évig nem jószomszédsági viszonyban építette a jövőt Olaszországgal, hanem igenis egy olyan követelményrendszerrel lépett fel az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt, az összes nemzetközi szerv előtt, az összes nemzetközi egyéb szervezet előtt, amely ben világossá tette, hogy addig béke, együttműködés és jószomszédsági viszony nincs, amíg a legalapvetőbb, legminimálisabb igényeinket nem teljesítik. Ezek pedig a Székely Nemzeti Tanács által felvázolt autonómiakövetelés, ez a minimális követelés. Ennek a z azonnali és haladéktalan biztosítását kell Románián számon kérni amellett, hogy a többi elcsatolt területen is ugyanezt kikényszerítjük. Márpedig Szerbiával szemben történelmi lehetőség nyílik most arra, hogy ne szalasszák el azt, amit annak idején Román iával szemben az MSZP és a Fidesz sajnos elszalasztott, hogy számon kéri a területi autonómia és az önrendelkezés, akár Trianon felülvizsgálatát is, most pedig itt a történelmi alkalom, éljünk ezzel, kényszerítsük ki a legmagasabb szintű jogokat testvérein k számára, mert csak így maradhatnak meg. (Taps a Jobbik padsoraiból.) (15.10) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. A viszonválasz megilleti a miniszter urat is. DR. NAVRACSICS TIBOR közigazgatási és igazságügyi miniszter : Köszönöm szé pen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Igen, az mindig egy nehéz dilemma, hogy mikor lehet inkább számon kérni a jogokat, illetve hogyan lehet inkább a békés nemzetegyesítést megvalósítani, ha az Unión belül van az az ország, ahol a magyar közösségek van nak, vagy pedig az Unión kívül, hiszen azt láthatjuk, hogy miközben Szlovákiával kapcsolatban, amely a schengeni övezeten belül van, szabad az állampolgárok mozgása és így akár az ottani magyar kisebbség mozgása is, sajnos a szlovák állampolgársági törvény bünteti, ha valaki él az identitásválasztás szabadságával; miközben Románia tagja az Európai Uniónak, azonban még a schengeni övezeten kívül van, ezért nehézkesebb az állampolgárok mozgása a két ország között. Amennyiben Szerbiát kívül tartjuk az Európai Unión, nyilvánvaló, hogy a délvidéki magyarság számára továbbra is nehéz lesz a magyar anyaállammal a kapcsolattartás. Éppen ezért én nem vagyok arról meggyőződve, hogy az a jó megoldás, ha Szerbiát kívül tartjuk az Európai Unión. Szerintem más eszközökkel kell elérni azt, hogy a magyar közösségek jogait, akár az autonómiához is, tiszteletben tartsák. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) Mágori Józsefné (Fidesz) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “ Pár ezer forintos lopásból akár 100 milliós kára keletkezhet a gazdáknak - avagy a mezőgazdasági öntözőrendszerek katasztrófája?” címmel ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Mágori Józsefné, a Fidesz képviselője, azo nnali kérdést kíván feltenni a nemzetgazdasági miniszternek: “Pár ezer forintos lopásból akár 100 milliós kára keletkezhet a gazdáknak - avagy a mezőgazdasági öntözőrendszerek katasztrófája?” címmel. Miniszter úr halaszthatatlan közfeladata ellátása miatt válaszadásra Cséfalvay Zoltán államtitkár urat jelölte ki. Kérdezem, hogy elfogadjae a válaszadó személyét.
