Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 28 (284. szám) - Az ülésnap megnyitása - A helyi és körzeti televíziók digitális átállásának biztosítása érdekében szükséges és egyes hírközléssel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - MANDUR LÁSZLÓ (MSZP):
4751 keretek között tudtak szolgáltatásbővítés fedőcím alatt hihetetlen mértékű nagyságrendi ugrásokat eszközölni ilyenfajta cseréknél szolgáltatók számára, amelyek nem helyi, hanem már regionális vagy akár majdnem fél országos nagyságrendű besugárzásra is tudtak lehetőséget nyitni. Ezt úgy lehet becsukni, hogy azt kell mondani - hiszen az a cél, hogy ne érje semmifajta hátrány vagy kár azt a szolgáltatót, amely egy megnyert pályázat során tisztességesen szolgáltatott, de rászorul egy frekvenciacserére , hogy ne csak ez a mín usz 5 százalékos korlát védje őt, hogy nem kaphat jóval kisebbet, hanem építsük be azt is, hogy plusz 5 százaléknál sem lehet több. (10.20) Hiszen az a cél, hogy amit megszerzett, és ami van, és amit valamikor megnyert rendes, tisztességes pályáztatás kere tében, ne tudjon abból a pozícióból elmozdulni, hiszen a pályán még vannak mások is. Vannak más szolgáltatók, akiknek az érdekét rettenetesen sértheti, ha egyik pillanatról a másikra valakik valamilyen oknál fogva hirtelen erősebb, nagyobb szolgáltatóként jelennek meg a piacon, és ezzel hátrányos helyzetbe hozzák a többit. Ez nyilván nem lehet cél. Ezt könnyen meg lehet oldani, ha elfogadják azt a módosító javaslatot, ami lényegében egy frekvenciacsere esetén azt mondja, hogy pluszmínusz 5 százaléknál ne l egyen nagyobb a besugárzott területe az új frekvenciának sem, ahhoz képest, amit elcserélnek. Azt hiszem, hogy ez egy nagyon korrekt magatartás, és ez így védhető, és az a gyanú sem merülhet föl, hogy itt valamifajta, hogy mondjam, lopakodó lehetőséget aka runk megnyitni annak a hivatalnak, aki fölött már talán semmilyen kontroll nem lesz. Ugyanis tudjuk azt, hogy az alkotmány megszüntetésével, egy alaptörvény létrehozásával mifajta intézménnyé nőtte ki magát ez a hatóság, gyakorlatilag nincs fölötte igazi t ársadalmi meg politikai kontroll sem. Ráadásul még fölhívnám a figyelmet arra, miután pályáztatásokról is van szó, hogy ellenőrizni sem tudja majd a jövőben az Országgyűlés, ha életet lehelnének tartalmában ebbe a bizonyos digitális átállást ellenőrző parl amenti bizottságba, hiszen a törvényjavaslat lényegében megszünteti ennek a bizottságnak a jogalapját; minden ellenében megszünteti, kihúzza. Ez az egyik legnagyobb terjedelmű változtatási csomag, ha úgy tetszik, ebben az egészben, hogy egész egyszerűen ez t megszünteti. Tehát magyarul, az Országgyűlésnek végig kell gondolnia a jövőben ennek a bizottságnak a létezését és működését, mert ha ez a törvény ily módon elfogadásra kerül, ezt a bizottságot nyugodtan lehet törölni az Országgyűlés struktúrájából, és k i kell találni azt, ha a digitális átállás kérdésében vagy a digitális műsorszolgáltatás kérdésében bármilyen ellenőrzött funkciót akar magának, akkor majdnem azt kell mondani, hogy egy klasszikus ellenőrző bizottsági, albizottsági funkciót kell majd kital álni akár az gazdasági és informatikai bizottságnál, vagy pedig - mi van legközelebb hozzá? - a kulturális és sajtóbizottság környékén. Még egy lényeges elemre hívnám föl a figyelmet a szintén a mi kompetenciánkba, területünkhöz tartozó első két törvény, m eglévő törvény módosításához; ez a digitális átállás, illetve a médiatörvény. A benyújtott törvényjavaslat 11. §ában van egy másik érdekes javaslat, ami azt célozza - hogy értsék, és látom, itt van a hatóság embere, aki segíti a képviselő asszony képvisel ői munkáját , a 43/A. § (5) bekezdésében az szerepel az önök által benyújtott módosító javaslatban, hogy a pályázati eljárás során a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverés és pályázati szabályairól szóló külön jogszabályban szerepl ő pályázati bizottságot nem kell létrehozni, az eljárás során pályázati bizottság nem működik közre. Nos, benyújtott módosítóm alapján is ezt a két “nem” szót innen ki kell venni. Ugyanis annak nem látom semmifajta indokoltságát, hogy miután van egy külön jogszabály, amely az árverések és a pályáztatás szabályairól szól, hogy miért kellene már ezeket kivenni. Mi az a különleges jószág, ami esetében itt konkrétan azt kell mondanunk, hogy általában persze van egy jogszabály, ami a pályáztatásokról meg az árve résekről szól, és ott létre kell hozni bizottságot, itt nem kell. Itt nem kell, és ezt annak a fényében vagy tükrében is mondom, hogy mint említettem, meg fog szűnni a parlamenti bizottság, hiszen megszünteti az összes ilyen funkcióját, és látjuk, hogy vis zont egyre inkább most már a maradék, esetleg valamifajta kontroll alatt lévő működését a hatóságnál, azt is
