Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 28 (283. szám) - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - BENCSIK JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
4629 Köszönöm, elnök úr. Teljesen igaz egyébként, de tényleg nem így működik. Tehát az a baj, hogy egy optimális es etben ez tényleg működik, de én azt azért megkérdezném valakitől, hogy mondjuk, egy tehenészeti telepnek ki fog lucernaszénát eladni meg előállítani, ki veszi meg ahhoz a gépsort, ki ért ahhoz, aki mondjuk, búza, kukorica, árpa, repce, erre van beállva. Se nki. Tehát magyarul, ne dobjunk ki valamit csak azért, mert más szerkezetet akarunk itt. Csak ezt akarom ezzel igazolni. ELNÖK (Balczó Zoltán) : A következő felszólaló Bencsik János, Fidesz. BENCSIK JÁNOS (Fidesz) : Tisztelt Gőgös Képviselő Úr! Én egyetértek azzal, hogy nem kell mindent szétverni, ami működőképes. De azért lássuk be, hogy a jelenlegi birtokstruktúra alapján és a hazai agrárium teljesítőképességét figyelembe véve korántsem mondható el, hogy a legoptimálisabban teljesítő agráriumról van szó Eur ópában, hiszen egy európai 5070 hektáros átlagos birtokméretet nem feltételezve, hanem tudva és ismerve, mégiscsak azt kell mondanunk, hogy a francia, a német agrárgazdálkodók, termelők, akik feldolgozott termékeket is előállítanak, élelmiszert is előállí tanak és viszik a piacra, nemcsak a helyi piacra és a francia vagy a német piacra, hanem a magyar piacra is, azok már meg tudnak élni és azok versenyképesek. Tehát alapvetően nemcsak birtokpolitikai, hanem az üzemszabályozási, családi gazdálkodásokról szól ó törvényt lehet idehozni, az integrációt is. Közbirtokosság volt a legjobb integráció, teszem hozzá. Majd amikor azokat megszüntették, szétverték úrbéri rendezések idején, majd aztán jöttek 150 esztendő múlva a termelőszövetkezetek, azok még mindig jobbak voltak, mert a helyi vezetők helyben voltak, helyben éltek, a helyi közösséggel valahogy mégiscsak békében kellett lenniük, és a megtermelt javak egy részét oda forgatták vissza, akár a gyógyfürdőbe vitték a tsztagokat, akár pedig a templom felújításához járultak hozzá. (Gőgös Zoltán: Ez most is így van.) Ez nagyon fontos volt. De ma már alapvetően tőkés társaságról beszélünk, főleg a nagy állattartó telepekről. (Gőgös Zoltán: Nem igaz!) Tatabányáról érkeztem, a mellettünk lévő Környén két külföldi tulajd onban lévő nagy sertéstartó telep van, és az a baj, hogy ennek a birtokszerkezetnek a rögzítése ezeket a nagy tőkés társaságokat hozza továbbra is kedvező helyzetbe, amelyeknek a túlnyomó többsége külföldi tulajdonban van, ahelyett, hogy a meglévő, helyben lévő földeket a kis- és közepes gazdálkodóknak, akik állatot is tenyésztenek, biztosítaná törvényi segédlettel. Köszönöm szépen. ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót Magyar Zoltánnak, a Jobbik képviselőjének. MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnö k úr. Engem még TuriKovács Béla képviselőtársam mondandója ihletett meg azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió előtt majd meg kell védenünk ezt az új földtörvényt, amit önök minden bizonnyal meg fognak szavazni. Hát ki kell hogy ábrándítsam, mert szerin tem ezt a földtörvényt nem kell majd megvédeni az Európai Unió előtt. Nagyon jó lenne, ha meg kellene védeni, és tartalmazna olyan kitételeket, amelyek bosszantják Brüsszelt, de sajnos jelen állapotában nem ez a helyzet. Önök nem kérték az Európai Uniónál a moratórium meghosszabbítását, és tudom, azt mondják, hogy erre nem lett volna mód, de ezt nem tudhatjuk, mert meg sem próbálták. Nem tartalmazza a javaslat az élelmiszerönrendelkezést, amit egyébként szavakban önök támogattak, akár még bizottsági ülésen is voltak ilyen jellegű pozitív megnyilvánulásaik korábban, nem tartalmazza ez a javaslat. Szintén nem tartalmazza a külföldiek tulajdonszerzésének bármiféle korlátozását. 500 millió európai ember előtt nyitják meg hazánkban a földszerzés lehetőségét. Sem miféle korlátozást nem tartalmaz ezzel kapcsolatban sem.
