Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 28 (283. szám) - A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SZÉL BERNADETT (független): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. ILLÉS ZOLTÁN vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
4599 ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Szél Bernadett független képviselő asszony! DR. SZÉL BERNADETT (független) : Nagyon örülök neki, hogy az államtitkár úr elismerte, hogy az adminisztrációs terhek erőteljesen nőni fognak. Nagyon sajnálom, hogy ő azt mondta, szükséges növelésről van szó. Én többször ellenőriztem, és úgy látom, hogy csak olyan adatokat kérnek be, amelyek az államigazgatás valamely intézményében valahol már lead ásra kerültek. Itt forgalmi engedélyekről, tulajdoni lapokról van szó, környezetbiztosítási tanúsítványokról. Akkor most miért a cégekkel fizettetik meg, hogy önök nem tudják a rendszereiket megfelelően kiépíteni? Ez számomra egyébként teljesen érthetetlen . De nem a cégeket védem, abszolút nem. Én végig a felszólalásomban arról beszéltem, hogy minden egyes kormányzati káosznak az emberek isszák meg a levét, ennél is így lesz. Ez elkerülhetetlen, ezt látom most már az elmúlt három évben. Még egyszer elmondom : maradni fognak a cégek, csak éppen csökkenni fog a felelősségük, csökkenni fog az elszámoltathatóságuk, és növekedni fog a bürokrácia, az adminisztráció, és előbbutóbb megint arról lesz szó, hogy ez, amit önök retorikailag elmondanak, nem lesz köszönő v iszonyban sem azzal, ami a valóságban megvalósul. Nagyon sajnálom, hogy ezeket önök mindig támadásnak veszik. Egyébként nincs is nagyon más lehetőségünk, hiszen ha ennyi nap alatt vernek át egy törvényt a parlamenten, akkor nagyon lehetőségünk sincs arra, hogy elmondjuk a véleményünket, holott ha kicsit több időt hagynának arra, hogy beszéljünk ezekről a kérdésekről, akkor jobb minőségű irományok születhetnének. A másik pedig az, hogy ha önök ezt direkt csinálják, tényleg megmarad az a kérdés, hogy kinek az érdeke, hogy ez így menjen. Hogy nem a magyar embereké, az biztos. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Két perc, Illés Zoltán államtitkár úr! DR. ILLÉS ZOLTÁN vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Nem kívánnék a szakpolitizálásból elmenni, mert most azt csináljuk, és ez nem egy ördögtől való, a politika nem egy ördögtől való dolog, a szakpolitika még inkább policy, ahogy a tanult angol mondja. De én nem akarok elmenni a pártpolitizálás irányába. Ha önnek igaza lenne, és az emberek így élnék meg, ahogy ön mondja, hogy a kormány nem tartotta be az ígéreteit, és hogy akkor az adminisztrációs terhek nőnek, káosz van, és az embereknek sokkal rosszabb, ha így élnék meg a dolgot, a közvéleménykutatási adatok nem ilyen ek lennének. Nézze meg, a közvéleménykutatási adatok önnek ellentmondanak, az emberek nem így élik meg. Az emberek úgy élik meg, hogy végre van egy kormány, amely nemcsak szavakban, hanem tettekben is megnyilvánul, és van végre egy olyan kormányfő a közel múlt magyar történelmében, aki intelligens ésszel látja, víziói vannak, megcsinálja a dolgokat, olyan államférfi, aki a dolgokat keresztül is viszi. Dolgozott ön már apparátusnál? Volt már minisztériumban? És ezzel nem dicsőséget szeretnék az előző minisztertársamnak. Tudja, hogy mit jelent az, amikor egy politikai akaratot keresztül kell vinni frakciókon, apparátusokon? Miről beszélek? Arról, hogy igenis megvalósítja a dolgokat a magyar kormány és Orbán Viktor miniszterelnök úr. És a hulladékos ter ületen is, igen, az a következménye a dolognak, hogy sokkal nagyobb lesz a közszolgáltatás területén az állami szerepvállalás. És hiába integet a Szilágyi úr, ez nem a dicsőítése valakinek. Ez tény, de nem azért, mert én mondom, hanem az emberek ugyanúgy l átják és tapasztalják. De bocsánat, ez nem a miniszterelnök úr dicsőítése, hanem azoké a kisembereké, akik a hátukon viszik ezt az országot. A minisztériumban van két ember, aki kodifikálni tud, mindösszesen ennyi. Mert ilyen gazdasági nehézségek közepette erre van erő, hogy ilyen apparátust tartsunk fenn, de a két ember megfeszített munkával, hónapokon keresztül csinálja a kodifikációt. Ön ezen mosolyog, mert kellene, hogy legyen több ember. Én lennék a legboldogabb, meg a miniszterelnök, meg a kormány (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , ha olyan apparátust tudnánk felvenni, mert akkor