Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 23 (281. szám) - Az atomenergiával, valamint az energetikával kapcsolatos egyes törvények, továbbá a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. SZÉL BERNADETT (független):
4268 Az, hogy mennyire olcsón termel Paks, egy örökké vit atott kérdés. Bencsik képviselőtársam mondta azt, hogy az egész világon nem megoldott a kiégett fűtőelemek végleges és biztonságos elhelyezése. Honnan tudunk addig árat mondani, amíg nem tudjuk, hogy ez mennyibe fog kerülni nekünk? Mennyibe fog kerülni az egész Földnek, az egész bolygónak az, hogy ezt az energiaforrást használjuk? Juszt is telnek el az évek, kormányok mennek egymás után, és semmi nem változik ezzel kapcsolatban. Mindenki ugyanolyan vakon hisz az atomenergiában, holott sorra történnek katasz trófák a világban, és pontosan tudjuk, hogy ez egy olyan rizikófaktor, amit nem tudunk előre kalkulálni, egész egyszerűen bármikor megtörténhet. Tisztelt Képviselőtársaim! Biztonságos atomenergia nincs. És ha a nyilvánosságtól megvonunk bizonyos adatokat, akkor talán elérjük, a társadalom nem fog tudni arról, hogy mennyire kevésbé biztonságos ez az energiaforrás, de az biztos, hogy ettől még a problémát nem fogják megoldani. Ebben a szövegben megjelent egy új elem, amelyben kimondják azt, hogy a radioaktív és a nukleáris anyagok központi nyilvántartásában szereplő adatok nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosak. Javítsanak ki, ha tévedek, de eddig ilyen előírás nem volt, és Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit eddig sem érte semmiféle sérelem azért, mert a nukleáris hulladékainkra vonatkozó adatok nem tartoztak ebbe a kategóriába. Nem tudom, hogy mi az önök szándéka ezzel, de én ezt egy megfoghatatlan szabályozásnak gondolom. Ugyanakkor persze számos oldalról megfogható, mert például ez egy titkosítás, ami súlyosan sértheti a környezeti adatok nyilvánosságáról szóló aarhusi egyezményt is, ráadásul ha ezt bevezetik, akkor megint el tudnak vele kendőzni számos tényt, például annak a megítélését is, hogy hulladékkezelési szempontból mekkora kockázatot jelent a z atomerőművek működése. Ebből a szempontból nemcsak a konkrét adatoknak lenne fontos szerepük, hanem a tendenciákat is nézni kellene. Ha ez a titkosítás most bekerül, akkor azt gondolom, hogy egy ilyen lehetőség megint el fog zárulni, és a társadalomnak m ég kevesebb lehetősége lesz arra, hogy pontosan megtudja az információkat. Több előttem felszólaló is próbált érvelni amellett, miért van szükség arra, hogy az atomenergiafelügyeleti szerv a kijelölt miniszter alá kerüljön. Ez a szerv a jövőben kormányhiv atalnak fog minősülni, és gyakorlatilag arról van szó, hogy van egy miniszterünk, Németh Lászlóné, aki el fogja látni egyrészt az atomerőmű, másrészt a nukleáris hatóság, harmadrészt pedig az atomenergiafelügyelet kormányzati kontrollját is, tehát ugyanaz a személy, ugyanaz a miniszter ül abban a háromfős bizottságban is, amely a mostani atomerőmű bővítéséért felelős csoportot alkotja. Ez egy nagyon koncentrált befolyás, és azt gondolom, hogy erre máshol nincs példa. Egyszerűen nem értem, hogy miért kell e gy személy kezébe ekkora hatalmat tenni, ha atomenergiáról van szó. Ráadásul itt van a Nukleáris Pénzügyi Alap kezelőszervezete is. Én most meghallgattam az érveket pró, hogy miért kell ezt a szóban forgó minisztériumba betagozni a jövőben. (15.20) Én konk rétan mégis azt látom ezzel kapcsolatban, hogy a tárca mostantól saját magát fogja ellenőrizni ebben a kérdésben. És hallottam a kormányoldalról a cáfolatokat is vagy a vélt cáfolatokat is, hogy a pénzek elköltését nem fogja kontroll nélkül megtenni, de ha szikáran a törvény szövegét nézzük, akkor erre lehetősége van. Innentől elkezdve számunkra ez nagyon problémás, hogy ennyire koncentrálják a hatalmat egy meghatározott kör kezében, sőt egy konkrét, meghatározott személy kezében. Nagyon problémásnak látom azt is, hogy nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva titkolnak el adatokat. És itt nem csupán arról van szó… - én konkrétan, mondom, példát nem tudok arra, hogy eddig nemzetbiztonsági sérelem érte volna az országunkat azért, mert ez a szabályozás nem volt ha tályban, hanem mondjuk, olyanról tudok, hogy amikor izotópfelhők kerültek hirtelen Budapest ege fölé, a sztratoszférába, akkor számos ember észrevette azt, hogy itt bizony egy nukleáris létesítmény működik. És ilyenkor mindig előkerül az a kérdés, hogy mag a a lakosság, a magyar emberek mennyire tájékozottak abban a kérdésben, hogy hol működnek ilyen létesítmények, hová kerülnek
