Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 23 (281. szám) - Az atomenergiával, valamint az energetikával kapcsolatos egyes törvények, továbbá a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - BENCSIK JÁNOS (Fidesz):
4258 biz tonságos elhelyezése, esetleges újrahasznosítása átlátható, biztonságos keretek közepette történjen meg. Ezért írták elő azt, hogy határidőhöz kötve az adott állam országgyűlésének politikai programot kell készítenie a kiégett fűtőelemek biztonságos tárolá sával, újrahasznosításával kapcsolatosan, míg a nemzeti kormányoknak cselekvési tervet kell készíteniük, amely cselekvési terv mellé oda kell rendelni a pénzügyi forrásokat is, biztosítani kell az érintett engedélyező hatóságok függetlenségét, az engedélye s elsődleges felelősségét kell megállapítani, ugyanakkor az engedélyes, tehát az energiatermelő - a mi esetünkben a Paksi Atomerőmű - mellett a tagállamok, tehát Magyarország végső felelősségét is rögzíteni kell ezekben a dokumentumokban, tehát a végső fel elősség valójában az államot, illetve a Magyar Országgyűlést terheli. Ezért is fontos, hogy ebben a kérdésben parlamenti vitát tudjunk folytatni. Lényeges dolog az, hogy az érintett hatóság függetlensége biztosított legyen. Az európai irányelv kimondja, ho gy a hatáskörrel rendelkező hatóságnak teljes mértékben függetlennek kell lennie az atomenergia vagy a radioaktív anyagok alkalmazása, fejlesztése, illetve a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelése terén érintett bármely szervtől vagy szerve zettől. Itt jön képbe a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kérdése, amely jelenleg az Országos Atomenergia Hivatal felügyelete alatt szolgálja tulajdonképpen ezeknek a feladatoknak a végzését, amely a nemzetközi irányelvet figyelembe véve összeférhetetlennek mutatkozik. Tehát szükséges kiemelni az OAH felügyelete alól ezt a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot, amelyből finanszírozódnak tulajdonképpen ezek a fejlesztések, amelyek a biztonságos tárolását biztosítják az atomenergia sugárzó hulladékainak. Tulajdon képpen ez az alap finanszírozza a hulladéktárolók, kiégett kazetták átmeneti tárolójának beruházási és üzemeltetési költségeit, valamint a radioaktív hulladékok kiégettüzemanyagtárolásának, kezelésének, elhelyezésének teljes költségét, és mivel az OAH gya korolja ez idáig az ezekkel kapcsolatos engedélyezési és ellenőrzési jogköröket, ezt az összeférhetetlenséget úgy lehet megoldani, hogy a szakpolitikailag felelős minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hatáskörébe utalja a jogszabály, és ezzel tu lajdonképpen eleget tudunk tenni ezeknek a nemzetközi kötelezettségeknek is. Van még egy kérdés, amely mindig kényes kérdésként szokott jelentkezni az atomenergia használatával kapcsolatosan, ez pedig a radioaktív és nukleáris anyagok nyilvántartásának köz hitelessége és átláthatósága. A jelen javaslat elkészítésével egyidejűleg lezajlott az összes hatósági nyilvántartás felülvizsgálata, azok közhitelessé tétele, illetve a közhitelesség mellőzése azokban az esetekben, ahol nem volt szükség ennek a feladatnak a rendeleti szintű rögzítésére. A felülvizsgálat eredményeképp közhiteles nyilvántartásnak mondja ki a radioaktív és nukleáris anyagok nyilvántartásait a rendelkezés, ezáltal az abban szereplő adatokat az ellenkező bizonyításig valósnak kell tekinteni, és a javaslat törvényi szintre emeli az eddig rendeletben megállapított, nyilvántartásban szereplő adatköröket, és kimondja azt is, hogy e nyilvántartások nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosak. De tekintettel arra, hogy a nyilvántartások pontosan tartalm azzák a hazánkban fellelhető radioaktív és nukleáris anyagok körét, helyét, jellemzőit, alapvető érdek, hogy ezen adatokhoz akárki ne férhessen hozzá nemzetbiztonsági okok miatt, ugyanakkor a törvényjavaslat alapján a nyilvántartás adatait a rendőrség, a n emzetbiztonsági szolgálatok, az egészségügyi, államigazgatási szervek, bíróságok megismerhetik, valamint az, akire nézve a nyilvántartás adatot tartalmaz. Tisztelt Képviselőtársaim! Tudják rólam, hogy én nem vagyok híve a közadatok zárttá tételének, hiszen talán két vagy három héttel ezelőtt zajlott egy vita itt a parlamentben, amelynek a végső szavazásánál én tartózkodtam. Azok közé a képviselők közé tartozom, akik azt mondják, hogy általánosságban nem kell a közadatokhoz való hozzáférést korlátozni, de va nnak olyan esetek, amikor erre alapvetően szükség van. A nukleáris biztonság szempontjából, nemzetbiztonsági szempontokat is figyelembe véve államtitkárként is mindig azt szorgalmaztam, hogy világosan, taxatíve azok az adatok, azok az információk, amelyek nemzetbiztonsági érzékenységűek, a legmagasabb szintű jogszabályban kerüljenek rögzítésre, és azok az információk valóban ne
