Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 23 (281. szám) - Az atomenergiával, valamint az energetikával kapcsolatos egyes törvények, továbbá a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája
4253 Bízzuk a történészekre! De azért azt nyugodtan kijelenthetjük, hogy ha ezt a korszakot megvizsgáljuk, és objektíven vizsgáljuk meg, akkor ebben számtalan olyan, vitathatatlanul pozitív elem van, amit igenis érdemes volna rehabilitálni, és igenis érdemes volna eh hez a korszakhoz ilyen értelemben visszanyúlni. (14.00) De hogy ne provokáljam Steiner Pál képviselőtársunkat itt már a vita végén, hadd mondjam, hogy vannak olyan területek, amelyeket, azt gondolom, akár még a szocialisták is, bár az ember ilyet nagyon óv atosan mer csak kijelenteni, de akár még a szocialisták is képesek lehetnek támogatni. Persze, eléggé messzire vissza kell menni a történelemben, de talán Atillát vagy Árpádot még a szocialisták is elfogadják. Nem tudom, mennyire vették észre képviselőtárs aim, de az Atillakultusz a világban folyamatosan egy barbár hadvezérként van ábrázolva, és ha valakinek ez ellen valamit tennie kellene, az mégiscsak Hungária, mégiscsak mi, magyarok kellene hogy ezt az egész folyamatot, ezt a nemzetközi trendet megtörjük . Legutóbb már az Index egyik videóján láttam, hogy éppen most valakik Atilláról zombifilmet forgatnak, és jókat nevetgélnek ezen. Ami persze mindenkinek joga. Én is a művészi szabadság híve vagyok, de azért jó lenne, ha legalább itt, a saját hazánkban az Atillakultusz ápolására figyelmet fordítanánk. A másik pedig Árpád. Egy konkrét esemény és egy konkrét hely: a pozsonyi csata 907ben. A Jobbik már régóta javasolja, hogy ezt a csatát a nemzeti emlékezetünkben helyezzük a megfelelő helyre. Ha önök föllapo zzák gyermekeik történelemtankönyveit ebből az időszakból, akkor azt fogják látni, hogy a fekete betűs tananyag úgymond, és helyszín és évszám az 955, Augsburg. Nem akarom a 907es pozsonyi csata és a 955ös augsburgi csata jelentőségét most összemérni, de azért tényszerű, hogy az egyik csata nem a mi területünkön volt, és jelentőségében nem mérhető ahhoz a pozsonyi csatához, amelynek a magyar államiság megmaradása volt a tétje. És miért van az, ez egy költői kérdés, hogy a magyar diákok úgy nőnek föl, hogy a vesztes és kevésbé fontos csatát beleveri a tananyag a fejükbe, a győztes csatáról meg, ami az államiságunkról döntött, és a magyar történelem talán, ha nem a legfontosabb csatája volt, említést sem tesz? Ha ilyen minőségi aggályaink vannak a nemzeti em lékezettel kapcsolatban, akkor, azt gondolom, ez egy megfelelő irányelv arra, hogy ezen elgondolkodjunk. Zárásképpen arra a gondolatomra szeretnék visszautalni, hogy a legfontosabbnak a fiatalok történelmi szabad gondolkodásának ébresztésén túl vagy e mell ett a kettős mérce megszüntetését tartom. Ez a vita, ha másra nem, arra jó volt, hogy a kettős mérce kapcsán nagyon jól kirajzolódtak az álláspontok. Látható volt, hogy az MSZP javaslata mögötti valós szándék, mindenféle kommunikációs kozmetikum nélkül néz ve, maga a valóság, a valós szándék az volt, hogy ők azért szeretnék elvinni Auschwitzba a magyar gyerekeket, hogy azt tudják mondani, ez is a te bűnöd, ezért is te vagy a felelős. Mi azért szeretnénk elvinni Recskre a magyar gyermekeket, hogy azt mondjuk nekik, ezt is túléltük, ezt is képesek voltunk kiheverni, ezért van jövője a magyar nemzetnek. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban. - Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Az együttes ál talános vitát lezárom. Mivel mindhárom határozati javaslathoz érkezett módosító indítvány, így ezek részletes vitára bocsátására és magára a részletes vitára következő ülésünkön kerül sor. Az atomenergiával, valamint az en ergetikával kapcsolatos egyes törvények, továbbá a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi
