Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 23 (281. szám) - A nemzetiszocialista vészkorszak történelmének a fiatal generációk körében való minél teljesebb megismertetése, valamint az emlékezetkultúra fontosságának tudatosítása érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat; ... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - MENCZER ERZSÉBET (Fidesz):
4239 általános iskolák felső tagozatosai a mi időnkben is eleljutottak Pécsre vagy Egerbe Gázi Kászim vagy Jakováli Hasszán pasa dzsámiját, minaretet nézni, Dobó Istvánt és Bornemissza Gergely küzdőtársait méltatni. De a korszak bemutatása soha sem térhetett ki például az úgynevezett kettős adózt atásra a török hódoltság idején, amikor is a magyar földesúr is éppen úgy szedte az adókat, mint a török. És aligha lett volna magyarázat, mondjuk, arra a török forrásokban előforduló, hüledező felvetésre, amelyben nem értette a Sztambulnak beszámoló török illetékes, miként lehet, hogy a hódoltság területén élő magyarok nem a török muftihoz, hanem a maguk úriszékéhez fordulnak mind gazdasági, mind jogi természetű vitáikkal. Amikor kimondjuk és tanulságul tankönyvekbe írjuk az elvárást, amely úgy hangzik: so ha többé, azt plasztikussá kell tennünk annak a generációnak a számára is, amely internetelérésre képes maroktelefonokkal közlekedik, és amelynek az adott életkorban az a legégetőbb problémája, hogy például a történelem anyagát miképp adják elő ebben a kör nyezetben úgy, hogy képes legyen a vizsgán a maga átélt, személyes élményei alapján az elvárásokat teljesíteni. Azt mondják a beterjesztett javaslatok, hogy a felső tagozatos fiatal jusson el a szóban forgó emlékhelyekre, ismerkedjék a történelemmel a hely színen, a történészszakma által előkészített környezeti és tárgyi bemutatón. Fel kell idéznem, hogy az indítványok azonos célzattal, mégis egymást legalábbis sorrend szerint megelőzve születtek. Volt képviselőtársunk, akinek az fájt jobban és az volt fonto s, hogy a vészkorszak ma hivatalos számai és adatai kerüljenek be a számon kérhető vizsgaanyagba, s volt javaslattevő, akinek az volt a prioritása, nem indokolatlanul, hogy a recski őrtornyok árnyékában olyasmiről szólni lehet és kell is tudni szólni, ami a Kádárkorszak egészében hiányzott abból a történelemkönyvből, amely propagandaértékét azzal érte el, hogy méltatta az MSZMP kétfrontos harcát a szektarianizmus és a dogmatizmus ellen, de elhallgatta, a feledés homályába mosta, hogy Nagy Imre programját i s ellopta Kádár, és hogy miféle kommunista taktikázás előzte meg Nagy Imre ’56os visszatérését. Ma itt ülünk a tisztelt Házban, és döntenünk kell. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Képviselőtársaim! Itt kezdve és ezeknek a tapasztalatoknak az alapján kell konsz enzusra jutnunk. Szeretném felemlíteni, hogy ez azzal, hogy a különböző diktatúrák áldozatai emléknapot kaptak a hazát reprezentáló törvényhozói közösségtől, a parlamenttől, voltaképpen egyszer már sikerült. Abban kell egyetértenünk, hogy ezen a közös úton kell továbblépnünk. A felső tagozatos, az ötödiktől a nyolcadikig terjedő korosztályú gyerekek különböző előtörténetű családoktól érkeznek. Nem a parlament feladata megmondani, hogy miféle uniformizált szemléletben kell tekinteniük arra a múltra, amelyben szüleik és nagyszüleik is részesek voltak akár elszenvedőként, akár hatalmi tényezőként. De értékrendet, egy külpolitikailag motivált diktatúra veszélyeire felhívó, az emberi és polgári jogokat figyelmen kívül hagyó, vagy a történelmi identitásvesztést me gcélzó, érték nélküli, pusztán fogyasztói szemlélet szétterjedését ellenző értékrendet közvetíthetünk általa. Ha valaha nagyfeszültséggel telített drótkerítések a betonoszlopokon, legyen szó akár Auschwitzról, akár Recskről, amely megfelelője volt itthon a Szibériában működő Gulag rabtelepeinek, ahol több százezer honfitársunk pusztult el, a kihallgatószobákban a tényekkel mit sem törődő és megbízójuk szája íze szerinti vallomásokat előre megíró és kikényszerítő őrök és kihallgatótisztek világa az, amit a j övő építésének nevében az eljövendő generációkkal meg kell ismertetnünk ahhoz, hogy a történelem ne ismételhesse meg önmagát. (13.00) Az emberi méltóság és szabadság ellen elkövetett bűnöket, embertelenségeket egyszerre, egy időben, akár úgy is mondhatom, egymásra utalva kell bemutatni. Ha a Ház határoz, és ezzel irányt mutat abban, hogy a történelmi emlékhelyeket felső tagozatosoknak, középiskolásoknak fel kell keresniük, akkor ezeket az elvárásokat célszerű egységes szerkezetben és egyszerre megfogalmazni . Végezetül hadd tegyem hozzá, hogy kárhozatosnak látok minden olyan törekvést, amely fontossági sorrendet állítana fel, vagy pedig egyegy emlékhelyet - mint történt korábban egy felvetésben 2002 után a Terror Háza Múzeum esetében - kihagyna a sorból.