Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 23 (281. szám) - A nemzetiszocialista vészkorszak történelmének a fiatal generációk körében való minél teljesebb megismertetése, valamint az emlékezetkultúra fontosságának tudatosítása érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat; ... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - PÁLFFY ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
4224 családok azokban végletesen, végzetesen elszegényednek. A szenvedők tehát mi vagyunk, mindannyian vagyunk, és engedjék meg, hogy erről részletesebben beszéljek, némileg más dimenziót is adva a vitának, mint az az eddigi mederben zajlott. A szélsőséges diktatúrák szegénységet, sokszor mélyszegénységet okoznak, a fasiszta, kommunista diktátorok ugyanis zárt politikai rendszereket működtetnek, ebből következően zárt gazdaságban tevékenykednek. A politikákból mindig hiányzik a hatalom bármiféle ellenőrzésének az intézménye, a gazdaság pedig nagyon erősen központosított a diktátorok alatt, a vezetők és a hűbéresek érdekei szerint szívják ki a pénzt, veszik el a nyereséget, és veszik el az állami költségvetés tartaléka it. A zárt politikákban a politikai verseny is hiányzik. Aki megpróbál elindulni a politikai pályán, az - a diktatúra éppenséggel létező vérmérséklete szerint - kiiktatódik a küzdelemből, és semmiképpen sem törvényes eszközökkel vagy demokratikus választás ok során. A zárt gazdaság úgyszintén híján van mindennemű versenynek, a gazdaságirányítás intézményrendszere nem engedi, hogy a versenytársak hozzájuthassanak a piachoz, a diktátorok és az elit által birtokolt nyereséghez és a vagyonhoz. Tehát a bankok nem adnak hitelt, a bíróságok nem engedélyezik a cégek alapítását, magánvállalatok nem juthatnak piacokhoz, vagy ha mégis volna korlátozott piacgazdaság, akkor a hatóságok folyamatos vegzálása nehezíti a vállalkozások életét. Mindez persze melegágya a korrupc iónak, az állami korrupciónak és a teljes társadalmat, a gazdaságot is átható mindennapos korrupciónak is, ez a fasiszta és a kommunista rendszerek velejárója. A korrupció miatt ezek az országok, ahol ilyen rendszerek működnek, hatalmas tartalékokat veszít enek, irdatlan összegeket költenek fölöslegesen. Miközben néhány nemzetiszocialista vagy nemzetközi szocialista vezető magánbankszámlája hízik, aközben a társadalom és a családok nyomorúságosan, végletesen elszegényednek. Úgy történik, hogy miután a dolgoz ókat ezek az önkényuralmi rendszerek kizsákmányolják, az emberek nyilvánvalóan nem akarnak a kizsákmányoló diktátoroknak dolgozni. A teljesítményük nehezen lesz összemérhető, ösztönzést nem kapnak, saját vállalkozásba nem foghatnak, így végül az ország, az egész társadalom teljesítménye folyamatosan csökken, és egy lefelé tartó spirál olyan mélyszegénységbe vezet, ahonnan valóban csak a forradalom és az elnyomó rendszer megbuktatása vezet ki a szabadságba és a demokráciába. Nemkülönben ezek a kizsákmányoló önkényuralmi rendszerek nem áldoznak technológiára, innovációra vagy kutatásra, nem támogatják a tudományok és a művészetek szabadságát, hiszen saját konkurenciájuk építésében nem érdekeltek, minden eszközzel le és el akarják nyomni azokat, akik elitcserét vagy pedig éppenséggel demokratikus rendszert szeretnének. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindez együtt oka annak, hogy a fasiszta és a kommunista önkényuralmi rendszerek által elnyomott országok és népek elszegényednek, és mindez együtt oka annak, hogy ezek a rendszerek hosszú távon bukásra vannak ítélve. Így szegényedett el Magyarország a kommunizmus évtizedei alatt, és ezért bukott meg a rendszer. Tisztelt Képviselőtársaim! Csak ebből az okfejtésből is látszik, hogy a fasiszta é s a kommunista diktatúrák megismerésére a történelmi romok és a borzalmak helyszínei, bármilyen fájdalmasak is, kevésnek bizonyulnak. Ráadásul számos önkényuralmi rendszer és vezető sújtotta Magyarországot. Olyan sok gonosz nemzetiszocialista és nemzetközi szocialista vezető sanyargatott bennünket, különösen az elmúlt évszázadban, hogy az elnyomás teljes megértését nem lehet egy helyszínhez kötni, nem lehet egyetlen helyszínre elzarándokolni, nem lehetséges csak egyértelműen egyetlen, tényleg mégoly szimbol ikus helyszínt is kiemelni az áldozatok vérmezeiből. Hiszen internálótáborokból is több mint száz volt Magyarországon, és bizony, ahogy mondottam, a szegénység miatt egy szegény magyar család nyomorúságos otthona a hatvanashetvenes évekből ugyanilyen szim bolikus hely is lehetne. Azonban valóban erkölcsileg igenis mindenkinek kötelező, mindenkinek el kell mennie, meg kell nézni a nemzetiszocialista és a nemzetközi szocialista embertelen pusztítás helyszíneit, akárhol is vannak azok, Auschwitzban vagy Recske n, és megállni egy percre, elgondolkodni, és valóban néma
