Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 23 (281. szám) - A nemzetiszocialista vészkorszak történelmének a fiatal generációk körében való minél teljesebb megismertetése, valamint az emlékezetkultúra fontosságának tudatosítása érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat; ... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - VONA GÁBOR (Jobbik), a napirendi pont előadója:
4210 Dunabogdányban, Megyeren, Oroszlányban és Inotán is, de mégis ahogy mondtam, talán a Heves megyei Recsk a Mátra festői környezetében, ez a település lehet a leghírhedtebb település a kényszermunkatáborok kapcsán. Ide hurco lták 1500 honfitársunkat, akiknek át kellett élniük mindazt a szörnyűséget, amit ez a munkatábor jelentett. A XX. század történelmének olyan időszaka volt ez, amely, azt gondolom, méltatlanul került olyan helyre a közfelfogásban, a közbeszédben, az oktatás unkban is, amelyben jelen pillanatban van. (10.30) Ezeket a munkatáborokat és Recsket is kettős szándék vezérelte a megalkotóik részéről. Egyrészt a múlttal akartak leszámolni, a múltban számukra terhessé vált személyektől kívántak megszabadulni, másrészt a jövőnek is szóltak: ezek elrettentő hatását felhasználva kívánták megtörni a jövő nemzeti öntudatát. Ma odajutottunk, hogy egy ilyen mementó és egy ilyen mementóval kapcsolatos információhoz való hozzájutás akadályoztatott. Nyilvánvalóan lehet azt mondan i, hogyan mondhat ilyet valaki az internet korában, amikor már bármit beírunk a Googleba, és szinte kidobja a megszámlálhatatlan cikket ezzel kapcsolatban, de ne felejtsük el, hogy azon emberek, akik a recski munkatáborban voltak, túlélték azt, és még min dig közöttünk vannak - Isten éltesse őket sokáig , egyre kevesebb van belőlük, aki számot tud adni még élő emberként arról, hogy mi történt ott valójában. Ez már eleve olyan szempont, amit mindenképp mérlegelnünk kell. Szintén el kell mondani azt is, hogy ugyan az internet világában élünk, de az internet világából ránk ömlő információáradat sokszor nem segíti a tisztánlátást, nem segíti az információhoz való hozzájutást, hanem a maga eszmeiségével inkább akadályozza, torzítja és lehetetlenné teszi azt. Fel kell hívni a figyelmet az oktatási hiányosságainkra is, és ez pedig már átvezet a mi javaslatunk másik indokára - túl azon, hogy az információkhoz, Recskkel és a kényszermunkatáborokkal kapcsolatos emlékek pillanataihoz hozzá kell juttatni a felnövekvő ge nerációt , ez pedig a kettős mérce, amiről itt nem beszéltünk. Nagyon nagy örömmel és nagy tisztelettel hallgattam a KDNP vezérszónokát, illetve előterjesztőjét. Én is úgy gondolom, én is úgy érzem, és szerintem mindannyian úgy érezzük, hogy minden emberi élet fontos, és minden értelmetlenül kioltott emberi élet előtt meg kell hajolnunk, de amikor ezt mondjuk, közben ne felejtsük el, hogy a gyakorlatban ez nem valósult meg Magyarországon. Amikor nemrégiben itt az önkényuralmi jelképekkel kapcsolatos vitát folytattuk, és a Jobbik azt az álláspontot képviselte egyébként - emlékeztetném a képviselőtársaimat , hogy tiltsuk az összes önkényuralmi jelképet, hiszen ezek érzékenységet, történelmi érzékenységet sértenek, akkor azért abból a vitából kiderült, hogy m iközben a nemzetiszocialista önkényuralmi jelképek tiltásával kapcsolatban, úgy tűnik, társadalmi konszenzus van és politikai konszenzus is, azért a kommunista önkényuralmi jelképeket illetően vannak olyan próbálkozások, vannak olyan hol látható, hol láten s politikai, társadalmi igyekezetek, amelyek szeretnék relativizálni a vörös csillag alatti bűnöket. Tehát érvényesül egy ilyen kettős mérce, amely ezen keresztül folyamatosan átszivárog és megjelenik a társadalomban, a közbeszédben, a politikában is. Amik or az önkényuralmi jelképekről és egyáltalán ezekről a történelmi kérdésekről folytatunk vitát, az egyik ilyen hiba, amit elkövethetünk, az éppen ez a kettős mérce. A másik hiba, amit el tudunk követni - és ezt is elköveti egyébként Magyarország és a magya r társadalom , hogy politikailag úgymond túlszaladunk az adott kérdésben, elveszítjük az arany középutat, és az önkényuralmi jelképek tiltásának helyes és támogatható módján túllépve elérkezünk egy olyan pontra, amikor már megpróbáljuk erőszakolni a törté nelmet, és a történelmi igazsághoz, a tényekhez való hozzáférés lehetőségét tiltjuk, torzítjuk, ilyen értelemben megerőszakoljuk a múlt megértését. Mindezek is ösztönöztek, ez a kettős mérce és ez a fajta túlszaladás is ösztönzött ennek a javaslatnak a ben yújtására, amikor a recski javaslatomat benyújtottam. Szeretném idézni vitéz Krasznay Bélának, a Recski Szövetség elnökének azon mondatát - aki szintén hangsúlyossá tette a számomra, hogy jól döntöttem, amikor Recsket választottam , azt mondta: Tudja nagy on jól, hogy