Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 14 (277. szám) - Egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. MOLNÁR ATTILA (Fidesz):
3590 Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre b ejelentkezett képviselők felszólalásai következnek. Elsőnek megadom a szót Molnár Attila képviselő úrnak, a Fideszképviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr! DR. MOLNÁR ATTILA (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képvi selőtársaim! Ahogy az előbb a bizottsági véleményeknél is elhangzott, az egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról beszélünk most, és én nem tartom ördögtől való gondolatnak, amit képviselőtársam az előbb felvetett, hogy miért e gy törvényjavaslatban próbál rendezni az előterjesztés több büntető tárgyú törvényt is. Ezt államtitkár úr is, azt gondolom, az expozéjában jól megindokolta. Én elsőként talán a törvényjavaslat legfontosabb eleméről szeretnék beszélni. Ez a büntető törvény könyvről szóló 2012. évi C. törvénynek a módosítása, azon belül is a hozzátartozó bántalmazásának büntetőjogi tényállása. A hozzátartozó bántalmazása büntetőjogi tényállás megalkotásának egyik fő oka az volt, hogy az Országgyűlés 2012. évi őszi ülésszakán napirendjére tűzte “Az Országgyűlés tűzze napirendjére azt, hogy legyen önálló büntetőjogi törvényi tényállása a családon belüli erőszaknak Magyarországon” címmel benyújtott országos népi kezdeményezést. Ezt követően az Országgyűlés 2012. szeptember 17én hozott határozatot, amelyben egyetértett a családon belüli erőszak önálló büntetőjogi törvényi tényállásban történő szabályozásáról szóló népi kezdeményezéssel. Másrészt az ENSZ nők elleni diszkrimináció felszámolásával foglalkozó bizottsága Magyarország 6 . kormányzati jelentésével kapcsolatban 2007ben készített záró észrevételeiben hívta fel az állam figyelmét, hogy dolgozzon ki külön törvényt a nők elleni családon belüli erőszakról. (13.00) Ennek a teljesítését is szolgálja az új Btk. a hozzátartozó bánt almazásának bűncselekményével történő kiegészítése. Harmadrészt az Európa Tanács 2011. április 7én elfogadta a nőkkel szembeni erőszak és a családon belüli erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló, mérföldkőnek számító egyezményét. A hozzáta rtozó bántalmazása tényállás az egyezmény rendelkezéseinek figyelembevételével kerül megalkotásra. A hozzátartozó bántalmazása tényállás súlyosabb szankciót helyez kilátásba egyes bűncselekmények hozzátartozó sérelmére történő elkövetése esetén, ezzel bizt osítja, hogy az elkövető ne kerülhesse el az általánosnál szorosabb bizalmi viszonyt és kiszolgáltatott helyzetet kihasználó, bűncselekményt megvalósító magatartásának következményeit. A bűncselekmény speciális, passzív alanyainak köre - hozzátartozó, volt házastárs, volt élettárs, gondnok, gondnokolt, gyám, gyámolt - indokolja leginkább egy külön büntetőjogi törvényi tényállás megalkotását, amelyet a jogalkotó azokra a társadalmi és szociális kapcsolatrendszerekre figyelemmel határozott meg, ahol a bűncsel ekmény tényleges fenyegetést jelent a házasság, a család és a gyermekek sérelmére. Annak ellenére, hogy a családon belüli erőszak komplex társadalmi problémáját elsődlegesen társadalmi szinten kell kezelni - megfelelő tudatosságnövelő kampányokkal , amibe n civil szervezetek nagy segítséget jelenthetnek, a kormány az új büntetőjogi tényállás megalkotásával azt kívánja üzenni az elkövetőknek, hogy a jogalkotó nem tolerálja a rendezett családi viszonyokat támadó és aláásó cselekményeket. Mindamellett tudatosí tani akarja a sértettekben, hogy igenis merjenek lépni és feljelentést tenni, mert enélkül nem tud segítséget nyújtani az állam. A meghatározott sértetti kör speciális alanyain kívül a javaslat a bűncselekmény megvalósulásához feltételként határozza meg az együttélést. A javaslat szerint az is elegendő a bűncselekmény megállapíthatóságához, ha nem az elkövetéskor, hanem korábban élt együtt a sértett az elkövetővel. A bűncselekmény megvalósulásához szükséges feltétel továbbá a rendszeresen megvalósuló elköve tés. A javaslatban nem szerepel a magánindítvány annak ellenére, hogy a tényállás alapjául szolgáló cselekmények közül egyesek, például a könnyű testi sértés vagy tettleges
