Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 30 (273. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
3098 az oktatás, a tájékoztatás és a nyelvhasználat területén bizonyos jogosítványokkal rendelkezik, néhány alapvető kérdésben együttdöntési joga van. 2003ban Szerbiában alko tmányba foglalták a kisebbségek kollektív jogait. Ez áttörésnek számít, de a gyakorlati megvalósulás nehézségei miatt csak első lépésnek tekinthető. Sokat segíthet a helyzeten a Vajdaság egészét érintő regionális autonómia megerősítése, és tartalommal való kitöltése, az autonóm Vajdaságban ugyanis várhatóan jobbak lesznek a kisebbségi autonómia tényleges esélyei, mint a centralizált Szerbiában. Meghatározó szempont, hogy Szerbia nemzeti jövedelmének 40 százalékát a Vajdaság termeli, de ebből csak 7 százalék ot kap vissza. A tartomány tényleges autonómiája esetén ez alapvetően megváltozna. A térség jelenleg legerősebb magyar pártja, a Vajdasági Magyarok Szövetsége is ezt tartja pillanatnyilag az autonómia tekintetében legfontosabbnak. Az adóból befolyt pénzek nagy része ott kell maradjon, ahol megtermelték. Vane realitása a délvidéki magyar autonómia kiteljesedésének? A térség történelmi hagyományai ehhez jó hátteret adnak, a magyarok belső elszánt küzdelméhez azonban külső segítsé g is kell. Erre nézve biztató jel az Európai Parlament április 18ai határozata, amelynek 19. pontja kimondja: “Az Európai Parlamentet aggodalommal tölti el a Vajdaság autonómiájával kapcsolatos jogi és politikai bizonytalanság, valamint a központi és a ta rtományi hatóságok közötti egyre növekvő politikai feszültség. Felhívja a szerb kormányt, hogy mondjon le a központosító intézkedésekről.” A nemzetközi közösség lassan talán rájön, hogy a Balkán és KözépEurópa politikai stabilitása csak valamennyi nép és népcsoport önrendelkezési jogának biztosításával garantálható. Szükség van Magyarország támogatására is; nemcsak a “minden magyar felelős minden magyarért” elv alapján, hanem azért is, mert a délvidéki magyar autonómia kiteljesítése precedens értékűvé váln a a Kárpátmedencében. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) A magyar kormány és a hazai politikai pártok támogatása mellett a parlamenti dimenzióban a Magyar Országgyűlésnek is van tennivalója. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormá nypártok soraiból.) (21.00) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány képviselője jelezte, hogy írásban kíván válaszolni az elhangzottakra. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Horváth János képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Megadom a szót ötperces időkeretben, képviselő úr. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A második világháború befejezésének szakaszában a patrióta polgári erők a háború befejezése mellett kiálltak azért, hogy a nácizmus rombolását csökkentsék, és kívánták a haza becsületét olyan körülmények között menteni. Mégis, a háború befejezése után, politikai döntés határozataképpen ezeknek a patriótáknak egyre kevesebb és kevesebb szerep juto tt. Az ellenállási mozgalmat a Partizán Szövetségre szűkítették le. Azután évek múlva a Magyar Ellenállási Szövetség megtartotta alakuló ülését 1991ben. A szövetség ápolja a magyar nemzeti ellenállás emlékét, összefogja és támogatja egykori tagjait, külön ös figyelmet fordít a több évszázados magyar függetlenségi és szabadságharcok emlékének megbecsülésére. A szövetség érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezet, kezdeményezi a tagság életkörülményeinek jobbítását. Kapcsolatot teremt a szövetség továbbá a k ülföldi függetlenségi mozgalmakat tömörítő egyesületekkel és szervezetekkel. Céljai középpontjába emelte a függetlenségi mozgalom hősi halottai emlékének megőrzését és ápolását. A megemlékezést rövidre fogva említem, hogy a hagyományokra való visszatekinté s felsorolja azokat a nevezetes résztvevőket, akik részei a történelemnek, tudunk róluk, mégis a nemzet, a társadalom gyakran úgy
