Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 30 (273. szám) - A vallási közösségek jogállásával és működésével összefüggő törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - VARGA LÁSZLÓ (KDNP):
3055 ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Következik a vallási közösségek jogállá sával és működésével összefüggő törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása , majd lezárása. T/10750. számon megismerhették a javaslatot. Ma délelőtt az expozé és a bizotts ági vélemények ismertetésére, valamint a vezérszónoki körre már sort kerítettünk, most következnek az egyes képviselői felszólalások. Az írásban jelentkezett két képviselő közül elsőként Varga Lászlónak, KDNPs képviselőnek tudok szót adni, azt követően pe dig majd Schiffer András képviselő úrnak. VARGA LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársak! Elhangzott a vezérszónoki felszólalások között délelőtt az ellenzéki képviselőtársak részéről, hogy már negyedszer futunk neki ennek a törvénynek, vagy legalábbis negyedik variáció van előttünk. Azért magyarázatul hadd mondjam el, hogy ennek nem a kormány és nem az Országgyűlés törvényhozó testülete az oka, hanem gondoljuk el, hogy az a húsz éven át élő ’94es vallási törvény, amelyik azt mondta, hogy minden virág virágozzék, ahogy akar, olyan liberális nagykaput nyitott, és mondhatnám úgy is, hogy annyi gyommagot vetett el, hogy annak a kigyomlálásához, ezt tudjuk a mezőgazdaságból, ha egyszer a földben nagyon sok a gyom, akkor több év sz ükséges, hogy megtisztuljon. Úgy érzem, ez az oka annak, hogy nehezen találjuk meg azt az utat, amely megfelel a mai magyar társadalom igényének, és hát nyilván ma már egy kicsit túl kell nézni a határainkon, mert lassan már mindenki beleszól a dolgainkba ahelyett, hogy a saját dolgát intézné minden nemzet, és nem a mienket. Ezt zárójelben mondtam. Úgy gondolom, hogy ez a most előttünk lévő törvénymódosítás most már bőséges jogorvoslatot biztosít azoknak, akik valami okból elutasításban részesülnek, és vall ási közösségként vagy főleg egyházként akarnak működni, bevett egyházként. Én nem érzem azt a problémát, amit MSZPs képviselőtársaim oly színesen előadtak a vezérszónoki bevezetésükben. Egy kicsit azért is csiklandós volt ez, mert éppen ők adták elő. Úgyh ogy erről megint csak ennyit. Pozitívnak értékelem és értékeljük a frakción belül is a bevett egyház fogalmának a bevezetését. A történelmi egyház fogalmát nem sikerült visszahoznunk, bár szerettük volna még a legelső próbálkozásnál, de így legalább a beve tt egyház fogalomban van egy olyan kategória, amelynek súlya van a soksok egyéb vallási közösség között. Első hallásra zavaró, és hozzám is több megjegyzés érkezett, hogy mi az, hogy minden vallási közösség használhatja az egyház szót, hát az egyház szó e gy speciális kifejezés. Úgy gondolom, és a magam részéről - és mi, a frakción belül is - elfogadtuk azt, hogy ma már az egyház szót kétféle módon használjuk. Nemcsak teológiai kifejezés az egyház - nyilván az marad nekünk, egyháziaknak , de közjogi kifeje zésként is használatos az egyház szó mint fogalom. Hát, el lehet fogadni, hogy aki úgy gondolja magát megnevezni, ezt a szabadságot kapja meg. Arra azonban vigyázni kell - és ezt a törvény paragrafusai biztosítják is , hogy ne lehessen visszaélni ezzel a fogalommal, hogy valaki egyháznak nevezi magát. Mert ha nem úgy él és nem azt teszi, ami miatt a bejegyzése megtörtént, akkor vissza lehet vonni ezt a bejegyzést. Amit problémának látok, és szeretném elmondani - és remélem, hogy még a módosító javaslatok k özött lesz rá mód, hogy javítsunk rajta , az az, hogy épp a mai napon vagy tegnap este fogadtuk el, illetve ma reggel adtuk a végső áldást a köznevelési törvénynek arra a módosítására, amelynek egyes paragrafusai nagyon pontosan meghatározzák az etika, hi t- és erkölcstan kötelező tantárgyon túl a fakultatív hitoktatás fogalmát és helyét, és azt is, hogy a fakultatív hitoktatást köteles az iskola befogadni, és biztosítani kell a helyet és a feltételeket. Tisztelettel javaslom, hogy ezt a lehetőséget a bevet t egyházak kapják meg, mert ha rászabadítjuk az iskolákra az összes vallási közösséget, akik magukat egyháznak fogják nevezni, ennek csak az iskolák fogják kárát látni, és sok probléma és sok
