Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 30 (273. szám) - A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság beszámolója; a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság beszámolójának elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat; a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság beszámoló... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KULCSÁR GERGELY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3006 lehetőséget teremtett a hatóságnak arra, hogy a személyes adatok jogellenes kezelése esetén közigazgatási úton kikényszeríthető döntésben kötelezze az adatkezelőt a személyes adat helyesbítésétől kezdve annak zárolásán, törlésén át megsemmi sítéséig, vagy megtiltsa a személyes adatok jogellenes kezelését, feldolgozását, külföldre történő továbbítását, átadását, súlyos jogsértés esetén pedig a már említett 100 ezertől 10 millió forintig terjedő bírság kiszabását. Igenis, nem léphetünk bele két szer ugyanabba a folyóba, és itt a politikai szervezetek, politikai pártok személyes adatokkal való jogellenes kezelésére gondolok. A Kubatovlistát már unalomig emlegettük ezen Ház falain belül, ezt egyrészt nem nagyon sikerült megmagyarázni, még Kósa Laj osnak sem az ATVben, de nemhogy megmagyarázni nem sikerült, most, ha jól tudom, egy videofelvétel alapján feljelentés történt, és az ügyészség vizsgálódik. Ezzel kapcsolatban a Bajnai Gordonféle politikai torzszülött párt vagy mozgalom is listázásba kezd ett nemrégiben. Ez közvetlenül nem tartozik a 2012es beszámolóhoz, de aktuális. Azt örömmel tapasztaltuk, hogy ez ügyben Péterfalvi Attila elnök úr gyorsan reagált, és az aggodalmakkal, illetve a jogsértésekkel kapcsolatban felhívta az Együtt 2014 figyelm ét a jogsértésekre és arra, hogy 30 napon belül ezeket orvosolják. (13.20) Úgy gondolom, valamilyen formában - és itt nemcsak a hatóságra gondolok, hanem esetleg a törvényhozásra - precedenst kellene teremteni, hogy valóban ne lépjünk ugyanabba a folyóba: a választásokhoz közeledve ezen személyes adatok jogellenes kezelése ne forduljon elő politikai pártok esetében. Javasolnánk, hogy a politikai pártok esetében még szigorúbban kellene fellépni az ilyen esetekben. Még egy dolgot említenék. Ez sem közvetlenül kapcsolódik a beszámolóhoz, de ha már itt tartok a politikai pártok és a személyes adatok kezelésénél, akkor a mai törvények szerint a jelölőszervezetek a választások előtt kérhetik a választási bizottságoktól a választópolgárok adatait. Az állampolgárok ugyan letilthatják ezt az adatszolgáltatást, viszont arra is kíváncsi lennék, hogy hányan élnek ezzel a joggal. Szerintem sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az ő adataikat, nevüket, lakcímüket a pártok vagy politikai szervezetek megvásárolhatják. Indoko ltnak tartanánk azt, hogy ilyen ne lehessen, és törvényileg tiltani ezt a fajta adathalászatot, vagy pedig fordítva legyen a dolog, és alapvetően csak azoknak az állampolgároknak az adataihoz jussanak hozzá, akik ezeket az adatokat megengedik a pártoknak. Egy pillanatra még, mielőtt rátérnék az információszabadságra, a minősített adatokkal kapcsolatban is volt egy fejezet a beszámolóban. Az indokolatlan titokminősítésekkel szemben hatékonyabb fellépést sürgetnénk, akár jogszabálymódosításokkal is, ugyanis úgy gondoljuk, hogy az elmúlt 23 évben a magyar politikában történhettek olyan titkosítások, titokminősítések, amelyek politikai érdeket szolgáltak, és esetleg visszaéléseket takartak el. Ezzel kapcsolatban is lépéseket várunk nemcsak a hatóságtól, hanem a kormánytól is. És akkor rátérnék az információszabadságra. Ez is elhangzott már a mai vita folyamán, de azért nyomatékosítanám, hogy az alaptörvény 39. cikke a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóságának követelményét, a közpénzekre és a nemzeti vagyon ra vonatkozó adatok közérdekű adattá minősítését alkotmányos rangra emelte. Ez nagyon helyes, és örvendetes az is, hogy az információszabadság irányába elmozdult a panaszbeadványok száma, hiszen ezek a konzultációs ügyek mintegy 17 százalékát tették ki. Ez lényegesen több mint korábban, amikor az ombudsmanhoz befutott ilyen jellegű beadványok átlagban 10 százalék körüliek voltak. A saját tapasztalataink is azt mutatják, hogy itt különösen önkormányzati szinten vannak jogsértések a közérdekű adatok nyilvános sága terén. Itt háromféle problémát vázolnék fel, ezek egy része benne van a jelentésben is. Egyrészt nem teszik közzé a jogszabályban meghatározott adatokat, és erre azt tudnám mondani az elnök úrral egyetértve, amit az emberi jogi bizottság ülésén elmond ott, idézem: “Ha a kötelezően közzéteendő adatokat nem teszik közzé - a jogszabály egyértelműen megmondja, hogy a különböző listáknál mit kell kötelezően közzétenni , akkor a hatóság kapjon bírságolási jogot. Tehát azt szeretnénk, hogy ne csak az adatvéde lem, hanem az
