Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 30 (273. szám) - A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság beszámolója; a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság beszámolójának elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat; a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság beszámoló... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - LENDVAI ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2999 alapjogvédelem területén is lehet hatékony szervet működtetni, és adott emberi jog érvény esüléséhez jó eszközül szolgál a hatóságkénti fellépés és működés. Végezetül engedjék meg, hogy további szakmailag eredményes és hasonlóan hatékony évet kívánjak 2013ra is az Adatvédelmi Hatóságnak. Kérem képviselőtársaimtól a beszámolók elfogadását. Kösz önöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : A következő frakció a Magyar Szocialista Párt frakciója, Lendvai Ildikó képviselő asszony a vezérszónok. Öné a szó. LENDVAI ILDIKÓ , az MSZP képviselőcsoportja r észéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Most a hatóság elnökét neveztem elnök úrnak. Sajátos kettősségnek vagyunk ma tanúi, és ez a kettősség mutatja legjobban, hogyan is állunk az adatvédelemmel és az információkh oz való hozzájutás szabadságával. A kettősség egyik oldala, hogy egy korrekt, szakmailag alapos, tisztességes jelentést vitathatunk, amit köszönünk és aminek örülünk. A kettősség másik oldala, hogy ha a tegnapi és a mai újságokat nézem, akkor egy kisebbfaj ta sajtóbotrányt épp az információkhoz való hozzáférés tervezett korlátozása vált ki, ami természetesen nem a hatóság dolga. Éppen most - hogy miért éppen így időzítve szerencsétlen hatóság jelentéséhez, azt ember nem tudja , két napja nyújtotta be CserP alkovics és Vas képviselőtársunk azt a törvényt, ami - akárhogy nézem - korlátozni fogja a jelenleg fennálló információs szabadság, információkhoz való hozzájutás szabadságának feltételeit. Nem e törvény vitájánál vagyunk, nem is akarom részletezni, pusztá n csak jelzem az ellentmondást, hogy szemben azzal, amiről itt hallunk, és hála istennek, hogy hallhatunk egy alapos jelentésről, itt bizony készül valami a színfalak mögött, készül kétfajta korlátozó dolog is. Ki fog derülni az új törvénymódosítási javasl at elfogadásakor, hogy a magyar nyelv ismeri azt az abszurditást, hogy egy közérdekű nyilvános adat ugyanakkor mégsem terjeszthető, úgy nyilvános, hogy nem terjeszthető, és ismerni fogjuk azt az abszurd helyzetet is az előttünk fekvő javaslat elfogadása es etén, amiről sok kétségem, őszintén szólva, nincsen, hogy vannak az egyenlők között egyenlőbbek, mert hiába közérdekű és nyilvános egy adat, bizonyos hivatalok több és mélyebb adathoz férhetnek hozzá ebből a körből, mint az egyszerű állampolgár. Nem örülök , és igaziból sajnálom is elnök urat, hogy ebben a helyzetben kellett beszámolót és jelentést tartania értelemszerűen nemcsak hivatala munkájáról, hanem ezen keresztül az adatvédelem és az információs szabadság helyzetéről. Itt van előttünk tudniillik a pé lda, hogy mi is a baj az új szervezeti felállás hatáskörével. Erről a bajról, még egyszer mondom, nem a hatóság és a hivatal jó szakemberei tehetnek. Erről mi, pontosabban azok tehetnek a magyar parlamentben, akik így változtatták meg ennek a hivatalnak a státusát és a hatóság státusát. Miért? Tételezzük fel, hogy az információs szabadságnak ilyenfajta korlátozása, amire most kormánypárti képviselők készülnek, nem tetszik majd a szakembereknek, elnöknek és kollégáiknak. Az égvilágon nem tudnak semmit csinál ni, mert a szervezeti átrendezés folyományaként megszűnt az a jogosítvány, ami az ombudsmani státus, az adatvédelmi ombudsman státusának fennállása esetén még létezett. Ő fordulhatott Alkotmánybírósághoz, a hatóság, illetve a hivatal nem fordulhat, csak ny ilvánvalóan a törvényt hajthatja végre akkor is, ha ez a törvény akár jobb meggyőződésükkel is ellentétes. Mi ez, ha nem korlátozás? Mi ez, ha nem most már nemcsak lehetősége, hanem valósága is egy olyan tendenciának, hogy ha a parlamentnek úgy tetszik, ak kor akár szembemehet az információs szabadság elvével, és nem lesz ez ellen még a szakemberek körében sem apelláta. Még egyszer mondom, mert ez a lényeg, és erről a napirendi pontról szeretnék természetesen beszélni: egy tisztességes, komoly és alapos jele ntést tartunk a kezünkben. Egy tisztességes, komoly, alapos és részletes jelentést egy olyan hatóság munkájáról, ami gúzsba kötve táncol. A jelentés feltárja ennek a táncnak a koreográfiailag korrekt és szakmailag esztétikus lépéseit, de néhány helyen
