Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 30 (273. szám) - Határozathozatal a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A vallási közösségek jogállásával és működésével összefüggő törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - MIRKÓCZKI ÁDÁM, Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2987 egyenrangú l enne a Magyarországon államépítő és államalkotó történelmi közösségekkel, történelmi egyházakkal. Azt gondolom, hogy ez mindenképpen problémás. A 2011. évi törvényben a 7. § szabályozza az egyház fogalmát, amelynek helyébe lépne - jelenleg lépne be, de gon dolom, el fogják fogadni - a “bevett egyház” fogalma. Szerintünk nem szerencsés már a megfogalmazás sem. Bevenni gyógyszert szoktak, meg sok minden mást, vitaminokat, de az, hogy bevett egyház, túl azon, hogy gumiszabály, szerintünk kicsit sértő is. (11.40 ) A törvényjavaslat 8. §ának bekezdése végén ott van ez a “köthet” kifejezés. Ez szerintünk minimum olyan joghézagot szül, ami nem egyértelmű. Tehát pont ilyen súlyú kérdéseknél fontos lenne teljesen konkréttá tenni, hogy mikor van az, hogy köt, vagy nem köt. Az, hogy “köthet”, mindig egy olyan szabadságot ad az egyik oldalról az egyik félnek – ugye, két szerződő fél között , amely megint a leendő politikai szándék döntéshozatalát fogja feltételezni, mint például a “figyelembe veheti” a (2) bekezdésnél, d e erre ki fogok térni lényegében a későbbiekben. Véleményünk szerint viszont ezek a megfogalmazások, nem tudom, hogy letteke egyeztetve, de a római katolikus egyházzal kötött vatikáni szerződés rendelkezéseit minimum sértik. Ha majd jobban megvizsgálják, vagy egymás mellé teszik a kettőt, akkor nem biztos, hogy összhangban állnak. Az, hogy a vallási közösségek fogalmán belül az Országgyűlés által elismert egyház és a vallási tevékenységeket végző szervezet összemosása, köztük, ha úgy tetszik, egyenlőség té tele szerintünk kifejezetten káros. Erről már beszéltünk, és szerintem fogunk is még sokat beszélni. Egyik oldalról a törvény szeretne tiszta vizet önteni a pohárba, a másikban meg kifejezetten elpiszkosítja, hogy ezzel a nem túl helyes kifejezéssel éljek. Nem tartjuk szerencsésnek a miniszter felhatalmazását arra, hogy majd egy személyben ő vehesse nyilvántartásba a belső egyházi jogi személyt. Azért, ha jobban belegondolunk, volt már ilyen a múltban, vagy tettek már a szomorú történelmi múltban erre kísér leteket, de nem gondolom, hogy bárki is vissza szeretné azt sírni. Az új javaslat 13. §ának (2) bekezdésében szerintünk - itt nem állítok, kérdezek, hiszen nem vagyok kánonjogász - felmerül a gyanú, hogy a gyónási, illetve a gyóntatási titok egyházi rende lkezéseivel ellentétes, és a gyónás szentségét ilyen értelemben meg is sérti vagy meg is sértheti a következők miatt, hiszen, idézem a bekezdésből: “hitéleti szolgálata során a tudomására jutott személyiségi jogot érintő információkat nem köteles - és itt a ’nem köteles’ről van szó - állami hatóság tudomására hozni”. Szerintünk ez a megfogalmazás nem nyújt elegendő védelmet - és itt nem feltételezem a rossz szándékot. Látom, itt államtitkár úr bólogat (Hölvényi György: Nem. Ingatja a fejét.) , de nem a ross z szándék mondatja velünk. Szerintünk a pontos vagy a helyesebb megfogalmazás az lenne, ha úgy deklarálnánk, hogy a gyóntató nem kötelezhető. Az ugye, nem egészen azt jelenti, mint az, hogy nem köteles. Az egyikben mintha lenne egy jogi kiskapu. Továbbmenv e a javaslat érdemi részén, hiszen Lukács Tamás képviselőtársunk által többször elhangzott, hogy az ellenzék soraiból sok mindennel foglalkoznak, csak a javaslat konkrét részeivel nem, ezért én most leragadnék a paragrafusoknál. Az előttem szólók már többe n kifejtették, a korábbi viták során mindenki elmondta, hogy a jogorvoslat hiánya mekkora nagy probléma. Ez most úgy tűnik, ha nem is tökéletes formában, de mégiscsak orvoslásra került. Szeretnék idézni azonban a közös szabályokból, hogy mik az Országgyűlé s által elismert és bevett egyházak. Van egy olyan megfogalmazás, hogy a vallási közösség elsődlegesen vallási tevékenység céljából jön létre. Pontosan ezen szabályozás alapján próbálták az elmúlt évtizedekben kihasználni a joghézag adta lehetőségeket. Más od- vagy harmadsorban miért jönne létre egy vallási közösség? Semmiért. Mindenki, ha ténylegesen vallási, hitéleti közösségről van szó, akkor kizárólag azért jön létre, és minden más tevékenysége abból fakad. Itt azért egyetlenegy olyan ténylegesen hitélet i tevékenységet folytató vallási közösségről sem beszélhetünk szerintem, aki azért jött volna létre, mert más tevékenységet is szeretne folytatni. A missziós tevékenységek, a karitatív
