Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 30 (273. szám) - Határozathozatal a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A vallási közösségek jogállásával és működésével összefüggő törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - HÖLVÉNYI GYÖRGY, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkára, a napirendi pont előadója:
2970 Tisztelt Ház! A benyújt ott törvénymódosító javaslat nemcsak technikai értelemben akarja kezelni az alaptörvény negyedik módosításából és az alkotmánybírósági határozatból következő feladatokat, hanem a lelkiismereti és a vallásszabadság még teljesebb körű biztosítása érdekében t artalmában is újragondolta a törvényt. A javaslatban a korábban az egyházak jogállására vonatkozó szabályok meghatározó része kiterjed az összes vallási közösségre, így a vallási tevékenységet végző szervezetre is, ami jóval szélesebb körű autonómiát bizto sít számára a korábbiakhoz képest. Az előadottakból kiindulva a javaslat a hitéleti tevékenység szervezeti kereteinek gyűjtőfogalmaként a vallási közösséget határozza meg. Ezen belül az elismert egyház bevett egyházként kiemelt közjogi kategória. Az Ország gyűlés a bevett egyházak elismerését az alaptörvény felhatalmazása alapján továbbra is saját hatáskörében tartja. (10.10) Ezzel összefüggésben a bevett egyház elismerési feltételei az Alkotmánybíróság által előírtaknak megfelelően pontosításra, részletezés re kerülnek. Ennek megfelelően az egyházi elismeréshez a következők szükségesek. Elsődlegesen vallási tevékenység végzése, a tanítás lényegét tartalmazó hitvallás és rítus, legalább százéves nemzetközi működés vagy húsz év magyarországi szervezett működés, és Magyarország lakosságának 0,1 százalékának megfelelő taglétszám - ez jelenleg nagyjából, hozzávetőlegesen tízezer fő , elfogadott alapszabály, létesítő okirat, illetve belső szabály, ügyintéző képviseleti szervvel rendelkezik, tevékenysége nem ellenté tes az alaptörvénnyel, tanai és tevékenysége nem sértik az ember testilelki egészséghez való jogát, működése során nemzetbiztonsági kockázat nem merült fel, és az alaptörvényben foglalt új feltétel alapján közösségi célok érdekében történt együttműködésre való alkalmasság. A fentiekkel kapcsolatban a következőket szeretném kiemelni. Az alaptörvény biztosítja az alkotmányos hátteret az Országgyűlés egyházi elismeréssel kapcsolatos jogosítványaihoz, amely viszont nem feltétele a lelkiismereti és a vallásszab adság joga közösségi gyakorlásának. Az egyházi elismeréssel kapcsolatban országgyűlési hatáskör nem ismeretlen Európában. Így például Belgiumban egyházat csak föderális törvényben lehet elismerni, vagy Németországban már említett közjogi testületi státust több tartományban a helyi parlamentek adhatják meg. A német közigazgatási bíróság 1997es ítélete például kimondja, hogy az olyan vallási közösségek, amelyek nem tanúsítják a demokratikus államrend iránt az együttműködéshez elengedhetetlen lojalitást, nem tarthatnak igényt a privilegizált jogállásra, ami persze nem akadályozhatja a szabad vallásgyakorlásukat más szervezeti keretek között. Tisztelt Ház! Szeretném külön kihangsúlyozni, hogy az önök előtt fekvő javaslat a jogkiterjesztés gondolatát valósítja m eg. A lelkiismereti és vallásszabadság alkotmányos alapjoga gyakorlásának alapvető szervezeti kerete, az alaptörvény szóhasználatának megfelelően, a vallási tevékenységet végző szervezet, amely viszont a törvényjavaslat elfogadása esetén használhatja az “e gyház” elnevezést. Vallási tevékenységet végző szervezet az egyesülési jog alapján működő, de lelkiismereti és vallásszabadság jogának gyakorlására létrejött jogalany, és a Fővárosi Törvényszék veszi nyilvántartásba, amelynek során szintén bejegyezhető az illető vallási közösség kérelmére az “egyház” elnevezés. Ennek megfelelően a vallási tevékenységet végző szervezetek olyan jogosítványokkal is rendelkeznek a továbbiakban, amelyek eddig csak az egyházi jogálláshoz kapcsolódtak. Melyek ezek? Az államtól elk ülönülten működnek, az állam felügyeletükre és irányításukra szervezetet nem működtethet, és nem hozhat létre. Megilleti őket a saját hitelvek és szertartási rend szerinti működés joga. Részt vehetnek a társadalom értékteremtő szolgálatában. Vallási tevéke nységük fokozott szabálysértési és büntetőjogi védelmet élvez. Az elnevezés, jelképrendszer, szertartásrend fokozott jogvédelme illeti meg őket. Az “egyház” megjelölést elnevezésükben tevékenységükkel kapcsolatban használhatják. A tagsági jogviszony keletk ezésének módját, valamint azon személyek körét, feladatát és hatáskörét, akik a vallási tevékenységet végző szervezettel kapcsolatban döntés meghozatalára és ellenőrzésére, illetve a vallási tevékenységet végző szervezet ügyintézésére és
