Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 30 (273. szám) - Határozathozatal a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A vallási közösségek jogállásával és működésével összefüggő törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - HÖLVÉNYI GYÖRGY, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkára, a napirendi pont előadója:
2968 amelyeket az egyházak egyébként végezhetnek és végeznek is, ugyanakkor alapvetően nem vallási jellegűek, azokra egyházat alapítani nem lehet. (10.00) Az előbb említett 19 94. évi törvény alapján hozzávetőlegesen - hangsúlyozom még egyszer: hozzávetőlegesen - 300 szervezet jegyeztette be magát egyházként a megyei, illetve fővárosi bíróságoknál, a bejegyzést követően automatikusan élvezve azt a jogállást és kedvezményeket, am elyeket más egyházak évezredes vagy legalábbis több évszázados komoly társadalmi tevékenységgel érdemeltek ki, amely jogosítványaikat nemzetközi, illetve kétoldalú belső megállapodás is garantálta. A korábban nyilvántartásba vett egyházakkal kapcsolatban k i kell emelnünk, hogy máig nincs autentikus adat arra vonatkozóan, hogy pontosan hány egyház is került annak idején bírósági nyilvántartásba, tekintettel arra, hogy ezek a nyilvántartások decentralizáltan, megyei szinten, többnyire társadalmi szervezetek n yilvántartásán belül történtek. Az utána következő 2011. évi törvény mellékletben határozta meg a jelentős magyarországi történelmi múlttal, illetve jelentős társadalmi befolyással rendelkező elismert egyházakat, meghatározta az egyházi elismerés feltétele it, valamint jogutódként biztosította a korábban formálisan - feltételek mellett egyházként nyilvántartásba vett közösségek részére az alapcélként vallási tevékenységet végző egyesületként történő működés lehetőségét. A törvé ny ezzel a lehetőséggel is eleget tett a lelkiismereti és vallásszabadság mind egyéni, mind közösségi gyakorlása alkotmányos feltételeinek. Az egyházi elismerés feltételeinek meghatározása mellett a törvény lehetőséget biztosított arra is, hogy azoknak a v allási közösségeknek az elismerés iránti igényeit, amelyek azt 2011. december 20áig benyújtották, az Országgyűlés soron kívül elbírálja, és a közösségek ne veszítsék el egyházi jogállásukat. Az elbírálás 2012. február 29éig megtörtént, és ennek során tov ábbi 18 közösség nyert el egyházi elismerést. A törvénnyel szemben az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, több érintett közösség az Alkotmánybírósághoz fordult. Az Alkotmánybíróság 2013. február 26án meghozott határozatában fontos megállapításokat t ett. Ezek lényegét a következőkben lehet, szeretném összefoglalni. Az államnak a vallási csoportok önálló működését lehetővé tevő sajátos egyházi jogállás megszerzését a vallásszabadsághoz való joghoz igazodó tárgyilagos és ésszerű feltételek alapján tiszt ességes eljárásban, jogorvoslati lehetőség mellett kell biztosítani. A testület ugyanakkor rámutatott arra: nem alkotmányos elvárás, hogy minden egyház azonos jogosultságokkal rendelkezzen és az sem, hogy minden egyházzal ugyanolyan mértékben működjön együ tt az állam. A vallásszabadsághoz való joggal összefüggő jogok érvényesítésében meglévő gyakorlati különbségek szabályozása alkotmányos keretek között biztosítható. Az Alkotmánybíróság nem vitatta az Országgyűlés jogát arra, hogy ha korábbi törvényben szab ályozott eljárás nem bizonyult elég hatékonynak a nem vallási tevékenységet végző szervezetek kiszűrésére, illetve a törvénysértően működő szervezetek elleni fellépésre, akkor tovább részletezze az egyházként történő elismerés tartalmi feltételeit, további garanciákat építsen be az állam az elismerési eljárásba, illetve hatékonyabb jogi eszközöket biztosítson a lehetséges törvénysértésekkel szemben. Egy szervezet egyházi jogállása nem minősül az alaptörvény által védett szerzett jognak, abban az értelemben, hogy azt - ha utólag igazolást nyert, hogy nem álltak fönt az igénybevételének feltételei - ne lehetne felülvizsgálni és adott esetben visszavonni. Az egyházi jogállás felülvizsgálatára irányuló eljárással kapcsolatban is alkotmányos követelmény azonban a tisztességes eljárás és a jogorvoslati lehetőség biztosítása. Összességében tehát az Alkotmánybíróság indokoltnak találta az egyházi státus feltételeinek újraszabályozását, egyetértett a ma is hatályos törvény elfogadására vonatkozó javaslat indoklásában foglalt szempontokkal. Ennek megfelelően a törvény túlnyomó részét hatályban tartotta, beleértve az Országgyűlés által elismert egyházak jegyzékét is, külön kiemelve, hogy önmagában nem ellentétes
