Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 16 (269. szám) - A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény és az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz):
2515 Nem véletlen az, hogy az önök példaképe, a nagy Németország zárszámadása úgy épül föl, hogy az ingatlanokat természetes mérté kegységben, naturáliákban tartják nyilván, hektárban és nem euróban. Nincs értelme egy erdőgazdaság ingatlanait forintban nyilvántartani, mégis az erdőgazdaságok egyik része jelenti, másik része nem jelenti ezeket az értékadatokat, és ezekkel nem tud mit k ezdeni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Részvénytársaság mint a szakmai gazdája az országleltárnak. Tehát nem tudja az állam, mennyi a vagyona, nem tudja a kormány azt, hogy mennyi az állami föld területe, és akkor itt ezek után 3400 hektár vagyonkezeléséről van szó. Nekem az a tiszteletteljes javaslatom, hogy meg kellene várni a Nemzeti Földalap éves beszámolóját, amíg ez idekerül a parlament elé, mert itt is késésben van a tisztelt intézmény. (Dr. Józsa István: Az biztos.) Amikor a megismerte a parlament ezt a jelentést, megvitatta, és elfogadta vagy a többség elfogadja - nem tudom, mert nem láttam, tehát nem tudom, hogy elfogadható vagy nem fogadható el , azt követően kellene erről a törvényről tárgyalni, komolyan és felnőtt fejjel. Én tehát azt javaslom, h ogy ezt a törvényjavaslatot ebben a formában ne fogadja el az Országgyűlés, hanem legalábbis addig - hogy mondjam csak - tartsa vissza, amíg a földalapkezelő éves jelentését nem ismeri meg a Ház. Hát hogy lehet rábízni egy ilyen intézményre ezeket a döntés eket, amely nem képes nyilvántartani azt, hogy mennyi az állami ingatlanok nagysága? Elnök úr, ezeket szerettem volna elmondani, és még egyszer nagyon sajnálom, hogy a Számvevőszék ebben a vitában nem vesz részt. Elmondhatta volna azokat a javaslatait, ami ket írásban megtett, szerintem ezek elgondolkodtatóak, de hát úgy lenne a vitának értelme, ha nálamnál is autentikusabb szájból hangoznának el ezek a kritikai észrevételek, megállapítások és javaslatok. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK ( dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A Fideszképviselőcsoportból rendes felszólalásra Ékes József képviselő úr következik. Tessék parancsolni! ÉKES JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Végighallgatva a vitát, a vitában azokkal, akik tényleg szakmailag próbálták megközelíteni magát a javaslatot, hellyelközzel jómagam is egyetértek, itt TuriKovács Bélával, Józsa Istvánnal is, de Göndör István is mondott egykét olyan dolgot, ami mondjuk, megszívlelendő. Talán ez kellett volna hogy jellemezze magát az egész parlamenti vitát ezzel a törvénnyel kapcsolatosan. Tudvalevő az, hogy ma rengeteg önkormányzat sorba áll, rengeteg önkormányzat szeretne úgy az önkormányzati határhoz és településhez közel lévő területekkel ú gy gazdálkodni, hogy az önellátásra való áttérés, munkahelyteremtés szempontjából is hozzá tudjanak jutni a földterületekhez, ahol közösségi gazdálkodást lehet elindítani és végrehajtani. A legnagyobb probléma idáig az volt, hogy nem állt rendelkezésre köz elben olyan földterület, amellyel adott esetben cserelehetőséget lehetett volna végrehajtani, így az állami föld és az önkormányzathoz közel eső terület. De ugyanilyen kérdés, amikor a termőterülettel határos területről van szó. Tehát ebben az esetben is t ényleg végig kell gondolni, és maga a törvény is tulajdonképpen arról szól, hogy az 1 hektárról emeljük föl 3 hektárra, tehát a lehetőségek tárát próbálja megnyitni. Számtalan olyan terület van, ahol megközelíthetetlenséget okoz bizonyos tulajdoni viszonyo k rendezetlensége. Tehát ezen a területen is tud maga a törvény segíteni. Nem véletlen kértem szót, hisz engem is kértek meg választópolgárok, és nagyon sokan magával az eddigi történésekkel foglalkoztak. Én is voltam annak idején polgármester, és nagyon s ok településen is szembesültek azzal, hogy a földterületeknek az akkori állapot szerinti önkormányzati területhez tartozó területeinek a döntő többsége volt téeszelnököké, volt főagronómusoké, főkönyvelőké. Tehát lehetne itt sorolni meg vádaskodni, de én a zt hiszem, az elsődleges cél és szempont az, hogy ezen a területen próbáljunk meg úgy rendet tenni és olyan viszonyokat
