Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 16 (269. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Egyes törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2468 ügyet, az bárhol indul meg, bármelyik bíró bírálja el, ugye, ezt mondják önök, akkor független bí ró fogja elbírálni, és semmilyen hátrány nem fogja érni azt, akinek esetleg nem a törvényes bírája bírálja el az ügyet. Nem gondolkodtak el azon, tisztelt képviselőtársaim, hogy Európaszerte, de Európán kívül is számos országban úgy nagyjából 200 éve miér t vallják kivétel nélkül ezt az alapelvet? Hogy miért van még ilyen, hogy törvényes bíróhoz való jog, ha azt mondják önök, hogy minden bíró független, és így teljesen mindegy, hogy ki bírálja el az ügyet? Valószínűleg azért, mert az önök érvrendszere nem á llja meg a helyét. Nem azért, mert én ne tartanám függetlennek az eljáró bírókat, hanem azért, mert ez egy komoly elvi kérdés, elvi garanciális kérdés a büntetőeljárásban. Senki nem az egyes bírók elfogulatlanságát vonja kétségbe. Hanem olyannak kell a ren dszernek lenni, olyannak kell a rendszernek lenni, és ezt mondja a törvényes bíróhoz való jog, hogy ha azt feltételezzük, hogy van is egy elfogult, súlyosan elfogult bírósági vezető, és van egy súlyosan elfogult bíró, remélem, egy sincs az országban, de ha van, a rendszer akkor se engedje meg azt, hogy egy bírósági igazgatási vezető bizonyos ügyeket ehhez a bíróhoz célzottan oda tudjon irányítani. Ez a törvényes bíróhoz való jog értelme. Ha önök ezt kétségbe vonják, akkor ahhoz tudom hasonlítani, mintha azt vonnák kétségbe, hogy bármilyen értelme van, mondjuk, az Állami Számvevőszék működésének vagy az Országgyűlés kormányzatot ellenőrző feladatkörének. Hiszen az önök logikáján hadd menjek tovább: ha valaki azt mondja, hogy az Országgyűlésnek ellenőriznie ke ll a kormányt, akkor azt gondolja, hogy a kormány megbízhatatlan, korrupt és hozzá nem értő? Ezért kell ellenőrizni? Ha nem az, akkor minek ellenőrizni? Ha valaki az Állami Számvevőszék létjogosultságáról beszél, akkor az önök logikája alapján bárki fölteh etné a kérdést, hogy miért. Azt feltételezzük, hogy az önkormányzatok vagy az állami szervek korruptak, lopnak és rosszul gazdálkodnak? Miért feltételezzük ezt? Kikérem magamnak ezeknek a tisztségviselőknek, tisztviselőknek a nevében, hogy ez így van. Mégi s van Állami Számvevőszék, pontosan a kontroll, pontosan a garanciák miatt. Nos, tisztelt Országgyűlés, úgy gondolom, hogy az önök érvelése miatt szükséges volt most ezt a kérdést egy picit bővebben körüljárni. Tehát amikor azt mondom, hogy sérti a törvény es bíróhoz való jogot az Országos Bírósági Hivatal elnökének ügyáthelyezési joga, akkor nem azt mondom, hogy bárki, aki ma Magyarországon bíróként dolgozik, ne lenne független, és ne lenne elfogulatlan, hanem azt mondom, hogy a törvényes bíróhoz való jogot mint alapelvet, ami a rendszerre vonatkozik, önök megsértik. Megmondom őszintén, azt még elfogadom, hogy önök ezt nem értik vagy nem így gondolják. De nekem az volt furcsa, legalábbis az elnök asszony tegnapi nyilatkozatát figyelembe véve tudom ezt mondan i, hogy úgy tűnik, az elnök asszony sem érti ezt a problémát. Ez viszont, azt gondolom, lényegesen nagyobb probléma, mint hogy esetleg képviselőtársaim nem értik. Azt mondják önök, hogy az a nagy változás a mostani szabályozásban, hogy nem egyes ügyeket le het áthelyezni, hanem bíróságot lehet kijelölni. Nos, tisztelt képviselőtársaim, azt tudom mondani, igazuk is lehetne abban, hogy ez egy lényeges különbség, de e rendelkezés mellé téve azt, hogy egyébként az áthelyezhető ügyek köre kizárólag a politikai ér intettségű büntetőügyeket jelenti, azt gondolom, ilyenformán a különbség nem jelentős, vagy talán elhanyagolható. Még egyszer mondom, ha általában bizonyos típusú büntetőügyekről vagy akár polgári ügyekről lenne szó, mert eddig csak a büntetőkről beszéltem , akkor ez valóban különbség lenne. Így azonban gyakorlatilag vagy praktikusan azt jelenti, hogy nem azt lehet megmondani, hogy egyes politikai ügyek hol kerüljenek elbírálásra, hanem azt lehet mondani, hogy az összes politikai természetű ügy ezen vagy ama zon a bíróságon kerül elbírálása a törvényes bíróság helyett. (10.40) Sőt, azt is tudom mondani, hogy tulajdonképpen így még a magyarázkodást is meg lehet spórolni, mert nem kell arra magyarázatot adni, hogy miért mindig ugyanarra a bíróságra teszegetik át a politikai érintettségi ügyeket, hiszen azt lehet rá mondani, hogy kérem szépen, a bíróságot jelöltem ki, és nem az egyedi ügyeket, így sokkal - idézőjelbe teszem, méghozzá kettőbe - tisztább a rendszer.
