Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 16 (269. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István): - PÁLFFY ISTVÁN (KDNP):
2449 zsidótörvények bevezetésével már évekkel korábban megkezdődött azon honfitársaink kirekesztése a társadalomból, akik hazánk számos vallási és nemzetiségi csoportjával együtt az évszázadok során békésen együtt éltek, együtt dolgoztak a nemzet felemelkedése és boldogulása érdekében, és ha kellett, életüket is feláldozták a magyar szabadságért. Magyarország a felvilágosodás, a polgárosod ás, a reformkor és a századforduló után éppen a kulturálisan és tudományosan oly sokat ígérő XX. században jutott el történelme egyik legfájdalmasabb pontjához, a II. világháborúban játszott szégyenteljes szerepéhez. A fájdalom még mindig itt van, a jóérzé sű emberekben, a túlélőkben és családtagjaikban. De a szégyent talán már legyőzheti a múlttal való szembenézés és az ellenállás képessége: ellenállni minden hasonló folyamatnak. Az antiszemitizmus számos kísérőjelenségből táplálkozik, a rasszizmusból, az i degengyűlöletből, a nemzedékeken átörökített rossz beidegződésekből, a pontatlan történelmi ismeretekből, a középkori hiedelmeken alapuló tévképzetekből. A XXI. századi modern Magyarországon évszázadokkal a felvilágosodás után még mindig harcolni kell a sö tét gondolatok ellen. Megengedhetetlen a haláltáborok létének megkérdőjelezése egy olyan országban, ahol még ma is sok túlélő honfitársunk viseli a testén és a lelkében a megkülönböztető jelzést, vagy akinek családja veszett oda a vészkorszakban. Európa et nikailag és kulturálisan is egyre színesebb földrész lesz. Az európai polgárok megtanulják elfogadni és tiszteletben tartani egymást, ehhez jó alapot adnak közös európai értékeink, az emberi jogok egyetemes rendszere, valamint a szeretet és az elfogadás ér tékrendje. A jövő nemzedékeit úgy óvhatjuk meg a háború borzalmaitól, ha tisztán felfedjük előttük a múlt történéseit, rámutatunk elődeink hibáira, ha figyelmeztetjük őket, mi vezethet egy világméretű társadalmi katasztrófához, a népirtás szörnyűségeihez. Látniuk kell még időben a jeleket, és tenniük kell azért, hogy ilyesmi többé ne következhessen be. Fel kell ismernünk a fasizmus hétköznapi arcát is, amely beférkőzhet mindennapjainkba, a kis közösségekbe, és alulról mérgezi, mételyezi a társadalmi rendet, a demokratikus értékeket. Tisztában kell lennünk azzal, hogy az ilyen eszmék könnyen találnak otthonra a nehéz sorsú, a perifériára szorult embertársaink lelkében. A holokausztról szóló megemlékezés főhajtás az áldozatok, valamint a túlélőket mentő, rejte gető embertársaink emléke előtt, ugyanakkor jó alkalom a szembenézésre és a múlt hibáinak feldolgozására is. Így tartható fenn hazánk és Európa békéje, amely elengedhetetlen a társadalmigazdasági fejlődéshez. Részvéttel teli főhajtás illet meg minden áldo zatot és minden igaz embert. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (Jakab István) : Tisztelt Országgyűlés! Most a napirend előtti felszólalások következnek. Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Pálffy István képviselő úr, a KDNP képviselőcsoportjából: “A kormány intézkedéseiről keresztényszociális szemmel” címmel. Öné a szó, képviselő úr. PÁLFFY ISTVÁN (KDNP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azért kértem tegnap szót, hogy egy évfordulóhoz kö ssem a kormány társadalompolitikáját, vagy fordítva is mondhatnám, azért, hogy a rezsicsökkentések és az igazságos tehermegosztás politikatörténeti gyökerét egyszer kiássuk. Tehát azért kértem szót, mert éppen tegnap volt 90 éve, hogy elhunyt Giesswein Sán dor, ő pápai prelátus volt, országgyűlési képviselő, keresztényszocialista politikus. És azért kértem szót, mert a törvényhozás során, a mindennapi munkában itt ritkán van időnk, alkalmunk a politikai cselekvés alapját jelentő világnézetet mélyebben megmut atni.
