Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 15 (268. szám) - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - FERENCZI GÁBOR (Jobbik):
2436 sporttevékenysége t, akkor két órával csökkenthető legyen a heti, iskolai keretek között végzett testnevelés. De - itt a néptánccal kapcsolatban ma már rengetegen hozzászóltak - nem lehet megfelelő néptáncoktatásban részesíteni egy tanteremben a gyermekeket. Mindazonáltal t ermészetesen mi a Jobbik részéről mindenképpen támogatjuk azt, hogy minél szélesebb körben ismerjék meg a gyermekek a néptáncot. Már csak azért is, ha arra gondolunk, hogy ez valóban a hazafias nevelés része lehet, és a hagyományőrzéshez, a kultúránk ápolá sához, megóvásához járul hozzá. Egyébként azt hadd tegyem hozzá, hogy engem sokkal jobban aggaszt az a mindennapos testnevelésnél, hogy hozzájute minden magyar gyermek az iskolatejhez, megfelelő tápanyagmennyiséghez jute, megfelelő ruházata vane. Hiszen képzeljük el, hogy bár mindennap tornaórára mehetnek majd ezek a gyermekek, de szintén tapasztalatból mondom, hogy nagyon sok helyen a gyermek éhesen jön az iskolába, és az iskolában eszik utoljára a napköziben megfelelő élelmiszert. Ezeknek a gyerekeknek az esetében talán inkább a prioritásokat meg kellene cserélni. De hangsúlyozom, hogy természetesen a testnevelés rendszeresítésével mindenképpen egyetértünk. A 7. §ban természetesen életszerű, hogy ha a pedagógusok több mint fele betegség vagy egyéb okok miatt hiányzik, akkor az órák elmaradnak, és az is elvárható az intézménytől, hogy ennek ellenére biztosítja a gyermekek felügyeletét, hiszen nem is tehet mást, ez az alapvető alkotmányos feladata. Az is életszerű, hogy ezeknek a gyermekeknek ne kelljen a nyár folyamán bepótolni az elmaradt órákat, hiszen ez egyfajta büntetés lenne az ő számukra. Viszont Michl képviselő úr említette azt is, hogy a gyermekeknek ne kelljen a szomszéd faluba vagy a városba iskolába járniuk, elhangzott ez a mondat az ő részérő l. Itt azért szeretném kiemelni, és kapcsolódnék a 9. ponthoz, hogy azáltal, hogy van két olyan település, az egyik Ajka, a másik pedig Hajdúsámson, ahol a Hit Gyülekezete nevű vallási csoport vehet át önöknek köszönhetően intézményeket, ezekben az intézmé nyekben, például Hajdúsámsonban a település egyetlen általános iskolájában vajon eldönthetike azt a gyermekek, hogy ők hová akarnak iskolába járni. Ugyanis éppen most készült a településen egy felmérés, ami alapján kiderült, hogy a szülők 75 százaléka sze retné állami fenntartású intézménybe járatni a gyermekét, és mindössze 25 százalékuk állította azt, hogy a Hit Gyülekezetét választaná mint fenntartót. Én kíváncsi leszek, hogy ennek ellenére, hogy a szülők így nyilatkoztak, vajon marade, maradhate állam i fenntartású az intézmény, és biztosítjáke a gyermekeknek azt az alapvető jogukat, hogy megválaszthassák az intézményt, ahova járni szeretnének. Hiszen ha ez mégsem így lenne, és a Hit Gyülekezete mégis megkapná ennek az intézménynek a fenntartását, akko r bizony ezeknek a gyermekeknek akár 20 kilométerrel odébb kell majd iskolába járniuk, ha nem akarnak részt venni abban a fajta etikai oktatásban, amit a Hit Gyülekezete mint fenntartó fog a számukra biztosítani. Ugyanis aggályosnak tartjuk azt, hogy egy o lyan fenntartó, amelynek a rendezvényein, ezt a mai bizottsági ülésen is el kellett hogy mondjam, hogy egy olyan fenntartó, amelynek a rendezvényein epilepsziás rohamot kapnak az ott jelenlévők, rángatóznak, egy ilyen szervezet fenntarthat ma Magyarországo n a FideszKDNPkormánynak köszönhetően iskolákat. Emiatt aggaszt minket egyébként ez, hogy itt az etika, illetőleg a vallás- és erkölcstan tantárgyak esetében az egyházi jogi személy határozza meg az adott egyház iránymutatása szerint, hogy milyen tananya got sajátítsanak el ezek a gyermekek ezeken a hit- és erkölcstanórákon. Itt felmerül a kérdés, hogy vajon a szülő dönthete úgy - és ezt a mai bizottsági ülésen meg is kérdeztem, de nem kaptam rá érdemi választ , hogy ez esetben nem kívánja, hogy a gyerme ke részt vegyen ezeken az etika, illetőleg hit- és erkölcstanórákon, mert egyébiránt ezzel a javaslattal problémánk nekünk nem lenne. A 15. pontban azt célozza meg az előterjesztő, hogy a nemzetiségi önkormányzatokkal egyetértési jogot alakítsanak ki, hog yha változna, mondjuk, a fenntartó, vagy megszüntetésről, átszervezésről, névváltozásról kellene dönteni. (20.30)
