Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 9 (267. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
2325 elő mint a magy ar kormányzat által mindig is támogatandó célkitűzést. Azt tehát, hogy mi Magyarországnak az ilyesfajta nemzetpolitikája, hosszú távon rögzítette az alaptörvény. Minden kormány számára egyértelmű, hogy azokon a helyeken, ahol a magyarság egy tömbben él, ot t minél inkább egyfajta területi autonómiát igyekezzen az ottani magyarság számára, akár a szomszédságpolitika, akár a külpolitika, akár bármilyen más eszközével is segíteni. Nyilvánvalóan ott, ahol nincs tömbmagyarság, ott egyfajta személyikulturális aut onómia lehet inkább irányadó, de Erdélyben azért van legalább három olyan megye, ahol a magyarok egyértelmű, 8090 vagy még nagyobb százalékos arányban többségben élnek, bármennyire is közel száz év telt el a trianoni békediktátum óta. Tehát ezen a terület en Magyarországnak egyértelműek a kötelezettségei. Én úgy gondolom, hogy maga az autonómia az ott élő vagy a körülöttük élő románok számára is egyértelműen pozitívum lehet, hiszen ezáltal sokkal inkább be tudnak tagozódni a román közigazgatásnak, államszer vezetnek a rendszerébe, sokkal inkább megtalálják a helyüket. Ha megnézzük a nyugateurópai példákat, különböző ottani szeparatista, ilyesfajta törekvésekkel szemben az autonómia biztosítása békés állapotokat teremtett. Magyarország és Románia is és a körn yező országok többsége is, ahol magyarok élnek, az Európai Unió tagja. Márpedig az Európai Unió számtalan pontján találhatunk nagyon jó mintákat a határon túli nemzeti kisebbségeknek vagy az ott élőknek az autonómiatörekvései támogatására. Ha megnézzük a d éltiroli részt, ha megnézzük Katalóniát, ha megnézzük Belgiumban a flamandvallon együttélést, ha megnézzük Skóciát, és még lehetne hozni példákat északi országokból is, például a Finnországban élő svédek helyzetét, ott nagyon széles körű autonómiával biz tosították az ott élő kisebbségek jogait. És ha az Európai Unióban élünk, és mindnyájan azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező európai polgárok vagyunk, akkor miért lenne kevesebb joga egy erdélyi magyarnak, mint egy finnországi svédnek vagy mint egy spanyolországi katalánnak vagy mint egy NagyBritanniában élő skótnak vagy egy Belgiumon belül élő flamand és vallon nemzetalkotó tényezőnek? Miért mondhatnánk azt, hogy ők vagy a szlovákiai magyarok kevesebbet érnek, kevesebb jog illeti meg őket, min t bármilyen más ország polgárát, bármilyen más nemzetiséghez tartozó állampolgárokat? Én úgy gondolom, hogy igenis az Európai Uniónak elő kell segítenie az itteni magyar közösségeknek, a Kárpátmedencei magyar közösségeknek a minél szélesebb körű önrendelk ezési jogai kialakítását. Nem csak egyfajta követelésként fogalmazzuk ezt meg mi innen, Budapestről, Magyarországról. Mi fogadtuk el húsz év adósság után azokat a törvényeket és azt az új alaptörvényt, amely a sokkal kisebb arányban, de Magyarországon élő nemzeti kisebbségek, nemzetiségek számára biztosítja a következő választásoktól kezdve a parlamentbe kerülést egy sokkal kedvezményesebb kvótán. Magyarország eddig is fenntartotta az országos kisebbségi önkormányzatoknak a jogi lehetőségét, de a következő választástól sokkal inkább megerősített jogosítványokkal rendelkeznek, hiszen a normál képviselői mandátum minimumszintjéhez képest egyharmadnyi szavazattal bekerülhetnek a kisebbségi képviselők ide a parlamentbe, de nem egyharmadnyi jogosítvánnyal, hanem teljes, széles jogosítvánnyal rendelkeznek majd itt a parlamentben, és ugyanígy szavazhatnak a törvényekről, külön bizottságot állíthatnak fel. Akik pedig nem kapnak még egyharmadnyi szavazatot sem, azok pedig szószólót állíthatnak, és így minden nemzetisé gnek a képviselője itt lesz a magyar parlamentben. Ez egy rendkívül gáláns, rendkívül széles körű és rendkívül sok jogot biztosító magyar törvényi változás. Mi nem kérünk mást a környező országok államaitól, csak hogy fogadják el azokat a normákat, amelyek az Európai Unióban élnek - Skóciában, Spanyolországban, Katalánföldön vagy akár Finnországban is , magukra nézve tegyék kötelezővé az Európai Unióban elfogadott szabályokat. Másrészről a viszonosság elvét is valamelyest elvárjuk tőlük, hogy amennyivel Ma gyarország szélesítette az itt élő nemzetiségek jogosítványait, a törvényhozási beleszólásait, annyiban ők is bővítsék saját hazájukban az ott élő magyaroknak a lehetőségeit. Úgyhogy nemcsak kérünk, de adunk is, és bízunk benne, hogy minél hamarabb európai szinten fogják kezelni a magyar kisebbségeket is, bármelyik országban is éljenek a Kárpátmedencén belül.
