Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 12 (252. szám) - Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes sürgős eljárásban történő határozathozatala - A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. KOLBER ISTVÁN (független):
220 van, hogy ne lehessen pancsolni a pénzekből, ahogy elhangzott. Vagy az, hogy az önkormányzati autonómia rovására írják a társulást, merthogy az csökkenti az önkormányzatok önállóságát , miközben egyébként kötelező önkormányzati társulásokat hoznak létre, és nagyon jól tudjuk, hogy a hatékonyság követelménye meg pontosan az elaprózott kis települési önkormányzatok összefogását követelné meg. Egy szó mint száz, azért ez egy sikeres terüle t volt, persze rengeteg gonddal, rengeteg hibával, és megjegyzem, hogy éppen a szocialista kormányok alatt, éppen a Gyurcsánykormány vágott neki több alkalommal, több ízben, hogy egy átfogó strukturális átalakítás történjen az önkormányzatok területén, de ebben az akkori ellenzék, a Fidesz nem volt partner sem a konzultációban, sem pedig ezeknek a szabályoknak a megváltoztatásában. Muszáj megnéznünk, hogy mit tett most az Orbánkormány ezen a területen. Az első, ami nagyon fontos, hogy újraértelmezte alapt örvényi szinten az önkormányzatiságot, és kiterjesztette a központi államhatalmat az önkormányzatok rovására. Itt Babák képviselő úrnak szeretném megjegyezni, hogy az önkormányzati igazgatás is része a közigazgatásnak, nem csak az államigazgatás, úgyhogy e z önmagában nem jelent vagy nem jelentett problémát. Aztán ki kérdőjelezné meg, hogy azért ma nem a decentralizációról beszél a kormány, nem azt alkalmazza, helyette inkább a centralizáció a jellemző, számtalan feladatot tudnánk itt említeni. Meg hogy csök kentek az önkormányzati feladatok - ott van az oktatás kérdése , meg hogy a megyéknek lényegében a felszámolása történt meg. Ha a megyékről beszélünk, azért tényleg megmosolyogtatnivaló, és nem véletlenül legyintenek vagy éppen - bocsánat a kifejezésért - röhögnek sokszor ezen a megoldáson, ha egy megyei önkormányzatnak igazából alig van feladata vagy mármár nincs is, televíziója azonban van. Azt gondolom, hogy helyes volt, amikor például a fejlesztési feladatokat régiós szintre telepítettük, azt kellett volna, azt kellene továbbfejleszteni, mert az volt egy hatékonyabb, európaibb megoldás és nem pedig a megyei területen történő fejlesztésiforráselosztás. Ezt mondom úgy is egyébként, mint volt megyei közgyűlés tisztségviselő, elnök, aki egyébként a terüle tfejlesztés területén is elég hosszú ideig dolgozott. Vagy mondhatnám az önkormányzatok szervezeti önállóságának a csorbítását mint problémát, vagy a vagyoni gazdálkodás függetlenségének a csorbítását, hiszen itt most például mi a törvényesség apróbbcsepr őbb dolgairól beszélünk, arról, hogy ha majd egy pár száz lelkes faluban egy rossz határozatot hoz egy önkormányzat, hogyan és miképpen működjön a törvényességi felügyelet. De arról nem beszélünk, hogy micsoda vagyontömeg került el az önkormányzattól egy t ollvonással, egy kormányzati tollvonással az államhoz, és hol vannak akkor az alkotmányos garanciái például az önkormányzati vagyonnak vagy a vagyongazdálkodásnak. Átpolitizálódott ez a világ. Nem véletlenül történt az meg, hogy itt a vitában nagyon sokan kritizálták ezt a rendszert, mert ezek a feszültségek nagyon is tetten érhetők az önkormányzati világban, és azt gondolom, hogy az elhangzott kormánypárti véleményekkel ellentétben nem egy sikertörténet a pénzügyi konszolidáció, az adósságkonszolidáció, hi szen nem vizsgálták meg, hogy az adott adósság miképpen alakult ki. Azt gondolom, többen vagyunk olyan parlamenti képviselők, akik abban az időben önkormányzati képviselőként is dolgoztunk, és amikor a fideszes polgármester dörzsölte a kezét, hogy már maga s szinten, még a Viktor is azt mondta, hogy vegyünk föl hiteleket, mert majd konszolidálni fogják, és ezt így kell csinálni, az ellen kellett harcolni, hogy ne vegyen föl annyi hitelt az adott önkormányzat. Tehát be volt ígérve ez a konszolidáció, és bizta tva voltak az önkormányzatok, hogy csak adósodjanak el. Ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni. És a másik: azért azoknak az önkormányzatoknak a csalódottságát is meg kell említeni, akik tisztességesen, körültekintően gazdálkodtak. Azt gondolom, hogy meg ke llett volna vizsgálni azt, hogy mely önkormányzat adósodott el önhibájából, mely objektív körülmények között, és más módon kellett, lehetett volna egyébként az önkormányzatokat megsegíteni. Továbbra is probléma az, hogy önök sem változtattak lényegében a f inanszírozás színvonalán, noha a rendszerét átalakították.
