Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 26 (265. szám) - A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz):
2099 Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Köszönöm szépen. Most az előre bejelentkezett hozzászólók é a lehetőség. Dancsó József képviselő úr, Fidesz! DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítá sa van előttünk, azt is mondhatnám az előző vitát hallgatva, hogy ennek a módosításnak 20 évvel ezelőtt kellett volna már megszületnie. Hiszen azok a szabályok, amelyeket lefektet ez a törvényjavaslat, Román képviselő úr és Koszorús László úr egyéni képvis elői indítványaként, úgy gondolom, ha éppen az előző napirendi ponthoz kapcsolódóan ezek a szándékok, ezek az elképzelések paragrafust öltöttek volna már, akkor talán arra a típusú vizsgálatra, vizsgálódásra, amely az előző napirenden szerepelt, nem került volna sor. Hiszen ha elismerjük azt, hogy van olyan közérdek, amely bizonyos szempontból fölülírja a piacgazdaság logikáját, állami beavatkozást tesz szükségessé, akkor teljesen logikus az a javaslat, amit az általam említett két képviselő úr törvényjavas latként benyújtott a tisztelt Ház elé. Hiszen alapvető állami, közösségi érdek az, hogy azokat a felszámolási eljárásokat, amelyek nagyon sok embert érintenek, akár foglalkoztatási, akár környezetvédelmi, akár egyéb nemzetgazdasági szempontból, de mondjuk, egy önkormányzat vonatkozásában is, rendezetten, a közösség érdekeit maximálisan figyelembe véve és nem parciális részérdekek mentén kelljen végrehajtani és levezényelni. Hiszen ebben az esetben más végeredmény jöhet ki, adott esetben több százan elveszít hetik munkahelyüket, megszűnhet egy szakmacsoport egy bizonyos térségben, vagy ami a legszomorúbb, az az, hogy egyáltalán nincs is esélye annak, hogy bármi újraszerveződjön, újrainduljon, mert felszámolás, csőd vagy végelszámolás után már nagyon kevés eset ben látjuk azt, hogy valami újra tudott szerveződni, valami ismételten elindult egy adott területen, településen. Ebből kifolyólag is rendkívül fontosnak gondolom azt, hogy az állam a kijelölt felszámoló cégen keresztül, ami persze nyilván nem kötelező, de ha kiemelt stratégiai minősítést kap egy cég, akkor a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.n keresztül levezényelje a felszámolási eljárást, ha már odáig ért, mondjuk, egy magántulajdonban lévő cég, amely a legmesszebbmenőkig figyelembe veszi azt a közös ségi érdeket, azt a munkahelymegőrzési programot, amelyet meg kell valósítani. Erre példa többek között, ugye, a Gyulai Húskombinát esete, amikor egy magántulajdonban lévő cég esetében történt meg az ilyen stratégiai kiemelt céggé való nyilvánítás, és ily en szempontból a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. az, amelyik végzi a cég felszámolását, bízva abban, hogy az eszközállomány megőrződhet, és ezen keresztül a foglalkoztatás feltételei is biztosítva tudnak lenni. Nagyon fontos az, hogy kitolódik annak határideje, amíg az ilyen típusú állami beavatkozás bekövetkezik, hiszen az a 30 nap, ami eddig rendelkezésre állt a kormányzati döntési mechanizmuson keresztül, nyilván kevésnek bizonyult. Ezért fontos az, hogy legalább egy év álljon rendelkezésre arra, h ogy egy eljárás során, hiszen tudjuk, hogy a felszámolási eljárások azért adott esetben több évet is igénybe vesznek, be tudjon avatkozni az állam, és a közösség érdekeinek megfelelően tudjon lépni. (18.20) Az az új szempont, hogy itt olyan feladatok is ke rüljenek a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.hez - az üzleti tanácsadásra gondolok elsősorban , ami a már meglévő állami vagyonnak a hatékony használatát elősegíti. Megítélésem szerint ez mindenképpen előremutató, azt tudja eredményezni, hogy a meglév ő állami vagyont hatékonyan, szakszerűen és a célnak leginkább megfelelően lehet működtetni, bizonyítva azt, hogy attól még, hogy valami állami tulajdonban van, feltétlenül nem kell neki rosszul működnie, nem kell azt mondani, hogy az állam rossz gazda, ha nem bizony ésszerűen, odafigyelve és gondos gazda módjára az állami tulajdonban lévő céget is lehet jól menedzselni, jól irányítani, adott esetben mérleg szerinti eredményt elérni.
