Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 26 (265. szám) - A privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásainak a Kormány általi felülvizsgálatáról szóló 55/2011. (VI. 29.) OGY határozat alapján lefolytatott vizsgálat eredményeiről szóló jelentés, valamint a privatizációs szerződések ... - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
2069 Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjából Magyar Zoltán képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr! MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbiknak egy kicsit árnyaltabb a véleménye ezzel a javaslattal kapcsolatban. Természetesen, amikor a Ház elé került, hogy ezt a fajta környezetvédelmi felülvizsgálatot a privatizációs szerződések egy bizonyos százalékánál a kormány elindítja, akkor ezt támogattuk, sőt még a h atáridő kitolását is támogattuk, hiszen ez tipikusan egy olyan példa, amelyben a Jobbik is az élen jár, és folyamatosan hangoztattuk az elszámoltatást mind a kampányban, mind pedig azóta szerintem ellenzéki párt létünkre nagyon sokat tettünk azért, hogy eb ben előrelépés történjen, nem úgy, ahogyan a kormányoldal. Hiszen a jelen javaslatban is ezeknek az aggályos privatizációs szerződéseknek csak egy töredékét vizsgálták, ahogy ezt az államtitkár asszony is itt elismerte. Mindezt 110 millió forint plusz áfáé rt, ugye, négy ügyvédi irodával kötöttek önök szerződést. Csak úgy mellékesen, egy érdekesség. Itt az ügyvédjelöltek 35 ezer forint plusz áfás órabérért dolgoztak, az ügyvédek 54 ezer forintos órabérért, összesen 2450 ügyvédi órát költöttek el erre a jelen tésre, amelynek egyébként magával a tartalmával azokban az esetekben, amelyeket vizsgáltunk, nincs probléma. Sokkal inkább azzal van probléma, hogy semmiféle jövőre mutató következményt nem írnak le, semmiféle további lépésekre nincs ebben utalás. Az állam titkár asszony elmondta, hogy ennek mi oka van, és önök ezt miért nem tartják reálisnak és elképzelhetőnek, hogy végre egy valódi elszámoltatás megtörténjen, és az a fajta nemzeti vagyon, amit itt széthordtak az önök és elődeik kormánya alatt az elmúlt hus zonegynéhány évben, miért nem szerezhető vissza önök szerint. Én úgy gondolom, a választóik, sem az önök választói, sem szerintem a legtöbb parlamenti frakció választói nem azért küldtek ide minket, önöket, hogy ezt ilyen egyszerűen letudjuk, hanem igenis elvárják azt, hogy az ő vagyonuk esetében - mert végeredményben ez minden magyar állampolgár vagyona volt , azokban az esetekben, ahol kirívó igazságtalanság, jogtalanság és a magyar emberek károsítására történő egyértelmű lépések történtek, azok felülviz sgálatra kerüljenek, és igenis, legalább egy részük visszaszerezhető legyen. Ezeknek a lépéseknek a teljes hiányát mutatja ez a jelentés, és mindenféle utalást nélkülöz ezekkel kapcsolatban. Ön is elmondta, hogy körülbelül 120 privatizációs szerződé sben van egyáltalán környezetvédelmi kötelezettségre utalás, ez a szám is roppant kevés. Értem én, hogy az önök álláspontjából csak ezeket lehet vizsgálni, de azért feltenném fordítva is a kérdést: miért nem vizsgáljuk azt, hogy azok az emberek hogyan ülhe tnek még, mondjuk, akár itt a patkóban is tőlünk jobbra, akik ezeket a szerződéseket ilyen módon engedték aláírni, ilyen módon nem követték figyelemmel a privatizációs szerződések feltételrendszerét, hogy miért nem alakított ki az állam erre egyfajta minős égi kontrollt. Ebben is sokkal tudatosabb lépésekre lenne szükség. Ne felejtsük el, hogy azért az első Orbánkormány idején is még komoly privatizációs szerződések köttettek, amelyek érdekes módon nem kerültek be a vizsgált körökbe, akár csak, mondjuk, a 1 2 állami gazdaságot ha említjük, amelyeket akkor privatizáltak el, miközben manapság már az állam birtokpolitikáját úgy hirdetik meg, hogy fontos az, hogy az állam a lehető legtöbb esetben éljen az elővásárlás jogával, és a Nemzeti Földalapkezelőhöz legalá bbis szavakban minél több földterületet szeretnének rendelni, ahhoz képest még az első Orbánkormány ennek homlokegyenest az ellenkezőjét lépte, és a lehető leggyorsabban a sajátjai javára igyekezett megszabadulni ezektől a területektől. Érdekes módon ezek et nem vizsgálták. Vagy például a Gyurcsányféle privatizációs szerződések egyik legkiemelkedőbbjét, például a mosonmagyaróvári Motim gyár ügyében is elvárhattunk volna egy komoly vizsgálatot, lett volna mit ott is keresni. Vagy éppen azzal sem értünk egye t, hogy a cukoripar privatizációjával kapcsolatban nem vizsgálódtak, mondván, hogy azt már egy külön vizsgálóbizottság vizsgálta. Ez nem igaz! Én abban a cukoripari vizsgálóbizottságban részt vettem, tényleg egy tanulságos és egyébként számomra pozitív
