Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 12 (252. szám) - Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes sürgős eljárásban történő határozathozatala - A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik):
205 hogy komoly hiányosságok lesznek ebben az évben. És kimondhatjuk azt a tételt is, ha már itt az adósságkonszolidáció is felmerült, hogy valóban n agy könnyítést jelent az egyes önkormányzatok számára, hogy az éves kamatteher lekerül az egyes kistelepülések válláról mint súly, amit hordoztak magukkal, de gyakorlatilag ugyanabban a mértékben, sőt adott esetben nagyobb mértékben már ebben az évben újra fog termelődni ez a hiány, ez a teher. Miért is? Azért, mert valóban a feladatfinanszírozás rendszere, mélyen tisztelt államtitkár asszony - lehet hogy most rendkívül fontos olvasnivalót talált még az asztalán, és ezért képtelen odafigyelni egy ellenzéki képviselő által elmondott érvekre , tudjuk, hogy már megbukott idén, ebben az évben, alig indult el, máris megbukott, csakúgy, mint a járási rendszer egésze. Azért, mert kiderült, hogy az a bizonyos arány, ami az alaptörvényben is szerepel, illetve ami az Mötv.ben is szerepel, bizony a kötelezően ellátandó feladatoknak néhol csak a harmadát teszi ki, néhol csak a felét teszi ki, és bizony, adott esetben minél kisebb egy település, annál nehezebb ezt a másik kétharmadot, másik felet valamilyen módon kipóto lni. Lássuk be, a polgármesterek és a képviselőtestületek sem különösebben lelkesek a tekintetben, amikor a helyi adókról szavazni kell, hogy minél nagyobb legyen az építményadó, minél nagyobb legyen a telekadó és így tovább, más helyi adókként kivethető bevételek. Mert valljuk be, nemcsak azért, mert nehezen választható újra az a polgármester, aki ilyen adónemet kivet vagy korábban már kivetettet megemel, hanem azért is, mert Magyarország népének az adófizetési képessége erősen a végét járja, nincs az a h áztartás, amire további vagy több adót ki lehetne vetni. Ezért aztán az ezen rendeletek által behajtható saját bevétel meglehetősen korlátozott. Nehéz lesz így költségvetéseket gyártani ebben az évben. És tudjuk - ahogy itt az előbb elhangzott egy másik ké pviselőtársamtól , a tavalyi évig bezárólag a hiányt próbálták tervezgetni az egyes képviselőtestületek, az egyes települések, ellenben most már a jövőt is tudják tervezni, mert most már látják a jövőt. Röviden, a jövő maga a katasztrófa, és maximum a ko zmetikázást lehet tervezni, magyarul: azt a hiányt, amit törvény szerint nem lehet beletenni, de mégis van, valamilyen módon el kell tüntetni. Például olyan adóbevételeket tüntetünk fel, ami nincs, ami nem lesz, mert tudjuk, hogy nem tudjuk behajtani a tel epülés lakosságán. Vagy feltüntetünk ingatlaneladásokat, amiket tudjuk, hogy nem tudunk eladni, mert nincs senki, aki megvenné azokat az adott ingatlanokat. Nem baj, beleírjuk, kreatívan gyártjuk a költségvetéseket, azért, hogy megfeleljünk úgymond a törvé nyi előírásoknak, de ezzel együtt mégse fognak tudni megfelelni a képviselőtestületek. Ezért gondoljuk azt - visszatérve tehát erre a törvényjavaslatra , hogy a törvényességi felügyelet ezen eszközével és azon belül a pénzbírság eszközével élni rendkívül cinikus és átlátszó trükk - maradjunk ennyiben - a kormánypárt részéről, minél inkább kézben tartani az egyes képviselőtestületeket, leginkább pedig az ellenzéki képviselőtestületeket és az ellenzéki településeket sújtani minden létező módon, ami számun kra természetesen és nyilvánvalóan elfogadhatatlan. Még egy dologra szeretnék kitérni, ami szerintünk olyan szempontból fontos, hogy volna itt a kormányzatnak mit tennie, ahelyett, hogy az egyes képviselőtestületek működését próbálná ilyen nagyon szoros k ontroll alatt tartani és durván sérteni az önrendelkezéshez való jogukat. Itt van például a járási rendszer kérdése. A tegnapi nap során hiába tettem fel az ön miniszterének, államtitkár asszony, konkrét kérdéseket, hogy mondja már meg nekünk itt, az orszá g nyilvánossága előtt, hogy mennyibe került eddig Magyarországnak, a magyar adófizető állampolgároknak a járási rendszer kialakítása, mennyibe került annak a működtetése, úgymond mennyivel olcsóbb. Tudjuk, hogy nem lesz olcsóbb, ezt mindannyian tudjuk, de adjon számot forintrafillérre pontosan, hogy igazából mennyibe kerül jelenleg a működtetése. Hány ember lesz elbocsátva vagy nyugdíjazva időnek előtte, amiatt, mert felállt a járási rendszer? És mitől lett ez hatékonyabb? Tessék már nekünk elmondani, mert valahogy az élettapasztalata nem ezt igazolja, finoman szólva, ennek pontosan az
