Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 26 (265. szám) - A Nemzeti Eszközkezelővel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - MAGYAR ANNA, a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SZABÓ ZSOLT (Fidesz):
2013 legyenek véve ezek a hitelek, és miut án jogszerűen örökli a következő kormány ezeket a problémákat, tehát maga a kormány, nekünk kell megoldani. A másik az a hiteles, aki felvette, nyilván ez neki is pénzügyi terhet fog jelenteni, hogy ezt rendezze. A harmadik pedig a bankok, amelyek ezáltal - főleg a devizaalapú hiteleknél - extraprofitra tettek szert. Úgy gondolom, az a megoldás a jó, amin most járunk, hogy mindhárom felelős járuljon hozzá ehhez a körhöz. Mivel jár ez? Erősítsük magát a Nemzeti Eszközkezelőt, erősítsük értékben, hiszen 5 mil lió forinttal megemeljük az adott területen az átveendő lakások és ingatlanok értékét; bővítsük a kört, szabjunk minél nagyobb lehetőséget minél tágabb körben, hogy a bajba jutott ingatlantulajdonosok ezt minél nagyobb mértékben tudják igénybe venni, ez is megtörténik; és magát a pénzintézetet próbáljuk meg rávenni arra. Hogyan, milyen módon? Ismerjük mindannyian a pénzintézeti kötelező céltartalékképzést. Ez azt jelenti, hogy a pénzintézetek azért félnek és attól tartanak, hogy ők veszteséget szenvednek el azáltal, hogy bármilyen ilyen jellegű jogszabályi kötelemnek eleget tesznek, és például jelentkeznek vagy nyilatkoznak a Nemzeti Eszközkezelőnél, hogy az ingatlant átadják. Nos, a jelzálogsorrendben egyértelműen le van írva, és a törvény melléklete tartal mazza, hogy 80 százalék értékben kerül kiegyenlítésre maga az az első jelzáloghelyi, aki általában - tudjuk - a pénzintézet, ezáltal az ő garanciája is megvan arra, hogy érdekelt legyen ezeknek az ügyleteknek a lefuttatásában. Önkormányzati feladat bevonás a; a legnagyobb potenciával mind szakmai, mind eszközkezelési potenciával az önkormányzatok rendelkeznek. Az a lehetőség, hogy most kiterjesztjük részükre ezeknek az ingatlanoknak az átvételét követően a kezelését, úgy gondolom, hogy egy pluszlehetőség. Eg yrészt helyi szinten sokkal könnyebb a kezelés, karbantartás, kapcsolattartás, jobban ismerik azokat, akik ezekben az ingatlanokban laknak - és ez így van nálunk, Hatvanban is , akik ebbe beléptek. A gondot azoknál a településeknél fogja jelenteni, ahol n incs külön ingatlankezeléssel foglalkozó terület, főleg a falvak esetében; arra is jó megoldást kell találni, nyilván az eszközkezelő feladata ez. A másik a felújítás, karbantartás. Ne felejtsük el, ezek olyan ingatlanok, amelyek viszonylag alacsony értékű ek. Az eddigi átlagos megvásárlási ár 3,2 millió forint, nyilván most emelkedni fog, hogy az értékhatárt megnöveltük. A karbantartás természetesen a használóé, aminek nem mindig tesz eleget, ezt tapasztalatból tudjuk. A felújítás viszont magáé a Nemzeti Es zközkezelőé, illetve gondolatom és javaslatom szerint opcionálisan lehet benne az önkormányzatnak része, hiszen ez az érték a visszavásárláskor megtérül. Mi a pozitív ebben a törvénymódosításban? A jövőkép, amit a nagyon elkeseredett ingatlantulajdonosokna k, akik pénzügyi gondokkal küszködnek, felvázolunk. Mi ez a jövőkép? Visszavásárolhatod az ingatlanodat, benne maradhatsz, bérlőként 1,5 százalékos ingatlanértékarányban, alacsony bérleti díjjal ezt használhatod, és ha pénzügyileg hat hónapot követően ren dbe teszed a gazdálkodásodat, van módot, hogy visszavásárold. Ezzel egy pozitív jövőképet festünk azoknak az embereknek, akiknek jelen pillanatban egyébként nincs ilyen pozitív jövőképük. Járulékok témaköre: nagyon érdekes, ahogy a különböző gáz- és elektr omosáramszolgáltatók hozzáállnak ehhez a kérdéskörhöz. Ők mindig ragaszkodnak, hogy órát csak akkor írnak át, ha nincs rajta tartozás. Jelen pillanatban ez a törvény megoldja a víz- és csatornadíjakkal kapcsolatos ilyen kötelezettséget, illetve már a korá bbi módosítással a távhő kérdését, és miután a gáz- és villanyszolgáltatásnál nincs ilyen törvényi kötelem, ezért megoldja azt a kérdéskört is, hogy egy ingatlan átvételekor a magyar államot, tehát a Nemzeti Eszközkezelőt nem fogja ilyen díj terhelni. Azon ban azt hadd mondjam el, hogy a visszavásárlás esetében az a három tényező, ami elszámolásra került, mind a fejlesztésre fordított összeg, mind az ezzel kapcsolatos kamat, ami, tudjuk, a jegybanki alapkamat, tehát a lehető legalacsonyabb ilyen jellegű kama t, mind pedig a tőkerész, már viselhető. Tehát ez is egy pozitív előrelépés, hogy ezt ilyen formában sikerült meghatározni.
