Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 19 (263. szám) - A 2009-2010. évi Nemzeti Éghajlatváltozási Programról szóló jelentés, valamint a 2009-2010. évi Nemzeti Éghajlatváltozási Programról szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - KOVÁCS PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
1857 amelyeket tehetünk, az épületenergiahatékonyságnál szintén adottak ezek az intézkedések, amelyeket meg lehet lépni, addig éppen a közlekedés területe az, ami a legintenzívebb, tehát a második legnagyobb széndioxidtermelő terület, a legintenzívebben fejlődő terület, tehát a leggyorsabban mind a légi közlekedés, mind pedig a közúti, vasúti közlekedés, a közúti és a vízi közle kedés területe a leggyorsabban - idézőjelben mondom - ”fejlődő” ágazat, tehát rendkívüli figyelmet kell hogy erre is összpontosítsunk. Azt kell mondanom önöknek, hogy ebben a munkát és az együttműködést a közlekedési tárcával meg is kezdtük, és nagyon bízo m benne, hogy ebben pontosan a vasúti forgalmazás területe lesz pont az egyik ilyen terület, ahol jelentős áttörést lehet majd elérni. Itt mindenképpen ki kell emelni, hogy ahhoz, hogy ez a lépés bekövetkezhessen, a vasúti fuvarozásnak versenyképesnek kell lennie. Tehát az, hogy egy szállítmány mennyi idő alatt tud átjutni, mennyi idő alatt képes átjutni az országon, annak rövidebb időnek kell lennie, mint hogyha ugyanez közúton történne, tehát ez a vasútnak egy eléggé komoly felkészítését kell hogy igényel je. Igen, egyetértünk azzal a megállapítással, hogy az ETS szektoron kívül kell most keresni a jövőbeli lehetőségeket, a továbbfejlődési lehetőségeket. Meg kell azonban jegyeznünk azt is, hogy ebben viszont az Európai Unió és a Bizottság felé is kell felad atokat megfogalmaznunk, mert ahhoz, hogy a kvótakereskedelem terén egy globális rendszert lehessen kialakítani, úgy gondolom, ebben hathatósabb segítségre volna szükség ennek a rendszernek a kiterjesztésére ahhoz, hogy ez a mechanizmus rendesen és hatékony an tudjon működni, mert ma ebben a jelenlegi kvótaárak mellett, azt kell mondanom, jelen pillanatban úgy tűnik, hogy Európa nem egy sikertörténetet produkált. Hadd említsem meg, úgy gondolom, hogy a kvótabevételek terén éppen a Nemzeti Fejlesztési Miniszté rium teremtette meg azt a transzparenciát, amely mentén tisztán, világosan és közérthetően látszik, pont a honlapunkról is leolvashatóan, hogy transzparens módon kereskedünk. A transzparenciát éppen a párizsi tőzsdén keresztüli kereskedés biztosítja, előre meghatározott napokon, tehát a szabályok teljesen lefektetettek, világosak, és az innen beérkezett információk a honlapunkon elérhetők bármikor, tehát a képviselő úrnak is nyugodtan ajánlom, javasolom, hogy tekintse át, és meg fogja látni, mikor, mennyit kereskedtünk, és abból milyen bevételek származtak, s ezenfelül a bevételek 50 százaléka az, ami ma klímapolitikai célokra felhasználható. Az indikátorokkal kapcsolatban annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy igen, látszott a jelentésből is, hogy az indikátorok rendszerében gyakorlatilag egy teljes csőd alakult ki. Azok az indikátorok, amelyeket annak a programnak az alkalmazásához alkalmaztak, gyakorlatilag alkalmatlanok voltak arra, hogy bármilyen eredményesség is kimutatható legyen. Tehát egyetértek azzal, ho gy igen, megfelelő indikátorokra van szükség, és ez az indikátoradatszolgáltatás hiányzik. Ami a jövőbeli kihívásokat illeti, szeretném önöket szintén tájékoztatni arról, hogy jelenleg készül az a nemzeti alkalmazkodási stratégia, amely stratégia pontosan felkészíti ezt a különösen érzékeny területet, Magyarországot a klímaváltozás várható hatásaira, és ennek a vitájában is a későbbiekben részt fognak tudni venni. Úgy gondolom, nem az épületszektor a legnagyobb, ahol eredményt lehet elérni, ma ugyanis a sz éndioxidkibocsátásokban az energetika pontosan az, ami még a vezető szerepet viszi, ez a tanulmányból is világosan kiderül, viszont a tanulmányból látszott, hogy például a közlekedésre vonatkozó adatok csak a légi közlekedéssel kapcsolatban álltak rendel kezésre. Szeretném szintén jelezni, hogy a társadalom tudatosságának javítása érdekében most készül az a szemléletformálási cselekvési terv, amely éppen az energiastratégia mentén, annak a konkrét végrehajtásaként fog megjelenni, és pontosan ezeket a klíma politikai célokat fogja szolgálni. Szeretném azt is jelezni, hogy igen változó környezetben töltöttük el ezt az elmúlt időszakot, hiszen ahogyan a program futott, a program futása mellett gyakorlatilag a teljes jogszabályi környezet európai szinten megvált ozott. Az alkalmazkodási Fehér könyvet említettük, a dekarbonizációs útitervet szintén említettük, a közlekedéspolitikai Fehér könyv is 2011ben jelent meg, a biodiverzitási stratégia szintén 2011ben jelent meg, az energiahatékonysági cselekvési
