Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 19 (263. szám) - A 2009-2010. évi Nemzeti Éghajlatváltozási Programról szóló jelentés, valamint a 2009-2010. évi Nemzeti Éghajlatváltozási Programról szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (független):
1854 anyag nyilván a 200910es évi tevékenységről szól, tehát nem azt várja az ember, hogy a 2011es, ’12es vagy ’13as intézkedésekről legyen benne elemzés, de nem látható a 200910es állapotokhoz képest semmi jelentős előrelépés, ami a klímavédelmet és az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentését illeti. Itt jegyzem meg, hogy a következő éghajlatváltozási program még mindig nem készült el. A jövőbeni uniós és hazai pályázatok sze mpontjából a 2013 utáni időszakra fontos lenne, hogy ezekbe bekerülhessen olyan indikátor adatszolgáltatási kötelezettség is, ami segíteni fogja a kibocsátáscsökkentés, illetve alkalmazkodási információk szolgáltatását. Ez hiányzik az előttünk fekvő jelent ésből. A 2008 elején az Országgyűlés által akkor ötpárti konszenzussal elfogadott NÉSben az áll, hogy Magyarországot különösen érzékenyen érinti az éghajlatváltozás: ami világviszonylatban egyfokos emelkedés, az nálunk másfélkét fok lesz. Ennek következt ében az éves csapadék átlagos mennyiségének csökkenése és a csapadékeloszlás átrendeződése, továbbá a szélsőséges időjárási események gyakoriságának és intenzitásának növekedése várható. Magyarországon az utóbbi három évtized során a napi maximum hőmérsékl et drámai mértékben, 23 fokkal emelkedett. A vizsgálati eredményekből az éves csapadékmennyiség csökkenő tendenciája is egyértelmű. A klímamodellek szerint a jövőben minden évszakra egyértelmű melegedés várható, aminek mértéke nyáron a legnagyobb, tavassz al a legkisebb. A záporok miatt nőni fog a hirtelen árhullámok kockázata, ugyanakkor nyaranta a hazai folyók évtizedeken belül a jelenleg szokásos szint felére apadhatnak. A talajvíz szintje megfelelő utánpótlás híján süllyedni fog, főként a völgyekben és az alacsonyabb területeken, például az Alföldön, ami már most komoly károkat okoz a mezőgazdaságnak. Magyarország számára a legnagyobb kárt a csapadék okozza, vagy sok van, vagy semmi, és mindkettő rossz. Ezt követi a hőmérséklet ingadozása, különösen a hő hullámok. A nagy meleg a vízhiányt is tovább fokozza, a légmozgás ugyanakkor nem jelent akkora problémát. Nagy szélviharok ettől persze még előfordulhatnak. (1.00) Összességében azzal kell számolni, hogy a szélsőséges időjárási jelensé gek intenzitása és gyakorisága is növekedni fog a következő évtizedekben. Megoldásként radikális kibocsátáscsökkentést és a zöldberuházások jelentős felpörgetését irányozza elő a nemzeti éghajlatváltozási stratégia. Megjegyzem, ma délelőtt már számon kért ük azt, hogy önök javaslatot tettek 2009ben ellenzékben a zöldberuházási alap létrehozására, az akkor beígért összegnek a 8 százaléka fordult az elmúlt két évben zöldberuházásokra. Jó hír ugyanakkor, hogy a kibocsátások mérséklése és az alkalmazkodás új m unkahelyeket teremthet a környezeti iparban, az energetikában, a mezőgazdaságban, a közlekedésben és az építőiparban. Ezért tett az LMP tavaly a költségvetési vita során javaslatot arra, hogy a progresszív adórendszerből az állam kezében maradó bevételek f olytán hívjunk életre egy zöldberuházási alapot. A különböző klímavédelmi tanulmányok arra mutatnak rá, hogy az egyik legnagyobb hazai széndioxidmegtakarítási potenciál az épületszektorban van, és a lakossági szektor adja az összes nemzeti széndioxidki bocsátás 30 százalékát. Az LMP szerint a kormányoldal által a választási kampány részeként elfogadott 10 százalékos rezsicsökkentés csak rövid távú megoldást jelent, helyette a lakások energetikai felújításában kellene gondolkodni. A Fidesz rövid távú poli tikai haszon érdekében döntött a közműdíjak 10 százalékos csökkentése mellett. Az LMP ezzel ellentétben úgy látja, hogy a hosszú távú rezsicsökkentést a lakások energetikai felújításával kellene megoldani. Az ilyen típusú felújítások 34 év alatt megtérüln ek, ráadásul a hanyatló építőipart is ki tudnák húzni a bajból. Az ilyen beruházások iránt nagy társadalmi igény is mutatkozik, példaként lehet megemlíteni, hogy az NFÜ mikro- és kisvállalkozások számára kiírt 11,5 milliárd forintos pályázati kerete egy na p alatt kimerült.
