Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 19 (263. szám) - A gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz):
1809 Egyébként milyen kérdést tesznek ők föl? Nem csak a konzervatívok, Lord Owen egykori brit munkáspárti külügyminiszter a következő népszavazást javasolta. Két kérdés: 1. Akarjae, hogy az Egyesült Királyság része maradjon az európai közös piacnak? Másik kérdés: akarjae, hogy az ország elfogadja a teljes gazdasági és politikai integrációt? Világos, nem önmagában a kilépést teszi föl, aki semminemű együttműködést nem akar, mind a kettőre ne met mond, aki - mondjuk így - a nemzetek Európáját akarja, az a másodikra mond nemet. Tehát teljesen világos, hogy vannak olyan súlyú kérdések, amelyeket demokratáknak népszavazással lehet megoldani, mert mi más lenne a demokrácia mércéje, talán nem az, ho gy itt azon a helyen a magukat demokratáknak nevezők egy furcsa paraván mögül nevetségesen bekiabálnak. Nem. A demokráciában, amit a Jobbik is elfogad, egy ország, egy nemzet sorsát hosszú távon meghatározó kérdésben népszavazásnak kell döntenie. Ezért gon doljuk úgy, hogy a kormány abban az esetben, ha ezen az úton, amely a teljes politikai integráció irányába vezet, újabb döntéssel majd tovább akar lépni, akkor mi úgy ítéljük meg, hogy föl kell tennie azt a konzultációs kérdést, amelynek a legvilágosabb fo rmája a népszavazás, hogy akarjae ön, hogy Magyarország egy európai politikai unió, egy föderáció tagja legyen. Erre kell választ várni, és ennek ismeretében lehet a további lépéseket megtenni. Még egy idézetet hadd mondjak azzal kapcsolatban, hogy félreé rthetetlen, hogy amit egyik nap több Európának neveztek, az valójában mit takar. Angela Merkel 2012. június 7én egy tévéinterjúban a következőt mondta. Nem csupán valutaunióra, hanem egy úgynevezett fiskális unióra, vagyis több közös költségvetési politik ára van szükség, mindenekelőtt pedig egy politikai unióra, ami azt jelenti, hogy lépésről lépésre egyre több kompetenciát és felügyeleti lehetőséget kell átadni Európának. Ez az az út, amelyen ennek a kormányközi szerződésnek a kihirdetésével, törvénybe ik tatásával az ország továbblép, szemben azzal, amit Orbán Viktor első gondolatként itt annak idején megfogalmazott. Természetesen tudom azt, hogy ez a felszólalás nemhogy a döntést nem másítja meg, de én fontosnak tartottam ezen a helyen a Jobbiknak ezt a v éleményét ennél a döntésnél világossá tenni, még csak a jelen lévő képviselőknek sem a meggyőzése igényével, talán az elgondolkodtatás igényével mondtam el. És hogy ezt az elgondolkodtatást tovább folytassam, tekintettel arra, hogy nemrég volt március 15e , jó néhány rendezvényt a hóvihar elsöpört, de ha én megtettem azt, hogy egy idézetet Kossuth Lajostól hóviharban egy húszperces ünnepség közepette elmondtam, hadd mondjam el itt is erről a helyről, mert mindaz, amit ő 1867ben megfogalmazott, szerintem ös szefüggésben áll azzal, amiről én itt beszéltem. Az idézet így szól. “Az én vezérelvem tehát az, hogy hazánk állami függetlenségét s nemzeti önállását feladni, vagy annak megcsonkításába beleegyezni nemcsak nem kell, de nem is szabad semmi körülmények közt , semmi nyomás miatt, semmi áron. Életfeltétele ez fajunknak; nemzet vagyunk, s jogunk is, erőnk is van, hogy ne engedjük magunkat tartománnyá süllyeszteni.” Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr, alelnök úr. Most megadom a szót Ékes József képviselő úrnak, 15 perces időkeretben. ÉKES JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy Balczó képviselőtá rsamat hallgattam, visszaemlékeztem jómagam is arra, amikor miniszterelnök úr innen a pulpitusról beszélt ezzel kapcsolatosan, akkor ő is elmondta, hogy melyek azok a pontok, amelyekkel Magyarország ebben a helyzetben és az első tárgyalás során nem tud azo nosulni, és hogy ha ezek a kitételek tárgyalások során teljesülnek, akkor adott esetben Magyarország dönthet úgy, hogy részesévé válik ennek a lépésnek.