Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 19 (263. szám) - A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor):
1793 Az ügyfélátvilágítást az ingatlanok eladójára és vevőjére is alkalmazni kell, sőt az ingatlanügylet ekkel kapcsolatos szolgáltatás üzleti kapcsolatot feltételez, mondja ki a törvény. Azt gondolom, hogy ezek kimondásával sok visszaélés megelőzhető, hiszen a feketepénzeket valahol parkoltatni kell, és az ingatlan az egyik ilyen terület lehet. Az ügyfélátv ilágítás kötelezettségét kiterjeszti azokra is, akik nem kötnek írásbeli szerződést. Nagyon sok cég, mondjuk, könyvvizsgáló cégek azzal előzték meg azt, hogy nekik át kelljen világítani az ügyfeleiket, hogy azt mondták, hogy nincsen írásbeli szerződés. Eze ntúl így nem tudnak ez alól kibújni. A szolgáltatónak bejelentési kötelezettsége van, egyfelől, ha nem tudja elvégezni az ügyfél átvilágítását. Az alapbűncselekményeket be kell jelentse, ideértve az adózási bűncselekményeket. A megkísérelt, de még meg nem valósult ügyleteket is be kell jelenteni, ha ezek ilyen bűncselekményhez kapcsolódnak, és ide kerül most be az alapbűncselekmények közé a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása. A szolgáltatónak kötelessége ellenőrizni az ügyfél személyazonosságát, ille tve a képviseletében eljáró személy személyazonosságát, és az adatokat nyilvános adatbázisokból, interneten, bárhogyan le is ellenőrizheti. A szolgáltató ezen túl adatokat kérhet a pénzeszközök forrásáról is. Ez egy kifejezetten érdekes pont, hogy hogyan f ognak ezzel élni a szolgáltatók. A szolgáltató a kockázatosabbnak tűnő, összetett és szokatlan ügyleti megbízásokra köteles jobban odafigyelni. 3,6 millió forint feletti összegnél az ügylet elfogadásakor kell az átvilágítást elvégezni. Az ügyletben egybe k ell számolni az egymással összefüggő vagy összefüggőnek tűnő ügyleteket. Hatóság ideiglenesen felfüggesztheti a pénzügyi tranzakciót azért, hogy az ne valósulhasson meg, így ha esetleg elkobzás lenne egy adott tranzakciónak a vége, mert mondjuk, bebizonyos odik, hogy azzal a tranzakcióval terrorista szervezeteket finanszíroztak, akkor valóban ezt az elkobzást meg lehet tenni. Az ideiglenesség belföldi ügylet esetén 2, külföldi ügylet esetén 4 nap. A pénzmosás elleni információs iroda, amiről beszéltünk, hogy ez a NAVon belül működik, hozzáférhet nyomozati anyagokhoz, titokban gyűjtött információkhoz, bűnüldözési adatbázisokhoz. Tehát látszik, hogy egy olyan széles adatbázisból dolgoztatunk, amiből joggal reméljük azt, hogy fel tudja deríteni, hogy melyek azo k a pénzek, amelyek valóban a terrorizmus finanszírozásából vagy pénzmosásból származnak. A hatóság a szolgáltatókra bírságokat szabhat ki. Elhangzott, hogy ezek a bírságok azért nem kicsi bírságok, érdemes a szolgáltatóknak együttműködni, azaz nem fordulh at elő az, hogy a nagy pénz, a nagy jutalék reményében nem jelentenek egy ilyen esetet. Sőt, a szolgáltatók 2014. december 31e után kötelesek lesznek bizonyos ügyleteket megtagadni, tehát itt arról van szó, hogy ha olyan ügyfelük van, akivel egyébként ren dezett a kapcsolat, ámde egyegy ügyletük, mondjuk, gyanús, akkor ezeket az ügyleteket megtagadhatják. Ezt is részletesen szabályozza a törvény. A határon átmenő készpénz ellenőrzéséről szóló törvényben egy szankciót helyezünk el arra az esetre, ha valaki elfelejti készpénzbejelentési kötelezettségét. Összességében elmondhatjuk, hogy nő a hatóság szerepe és eszközkészlete a terrorizmus finanszírozása elleni harcban. Ahogy mondtam, Magyarország nem fertőzött ezen a területen, és remé nyeim szerint a jövőben is sikerül megelőzni, hogy rajtunk keresztül bűncselekményeket finanszírozzanak. A KDNP támogatja a javaslatot. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most mega dom a szót Mirkóczki Ádám képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó.
