Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 19 (263. szám) - A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény és a budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról szóló 2012. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vi... - ELNÖK (Jakab István): - DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP):
1774 szándékkal ezt a sport életére is bevezette, az öt látványcsapatsportág tekintetében. Ebben már 2010 nyarán volt egy módosítónk, személyesen nekem konkrétan, hogy jó lenne az olimpiai sportágak körére kiterjeszteni. Megjegyzem, hogy mivel olimpiai központról is szó van itt majdan az Istvánmezőn, ez ért lehet, hogy sok olyan fejlesztés megvalósulhatott volna már, mint a londoni olimpiai felkészülés szakaszában, az utolsó két évében, amely ilyen társaságiadókedvezmény lehetőséggel támogatható lett volna, ha szélesebb kört támogatott volna ez a társasá giadórendszer. Egy másik vonal, ez a társasági adótól független infrastruktúrafejlesztések, amelyek iszonyatosan nagy volumeneket jelentenek, tehát 10 milliárdos nagyságrendű ügyekről beszélünk, amelyeknél - ha már a sport szóba került - minimum azt tudo m mondani, hogy ezeknek a zöme minimum nem versenysemleges, ha már a sportról beszélünk. Tehát az, hogy úgy tűnik, túl leszünk ezeken a dolgokon, mert elindulnak ezek a fejlesztések, sőt Debrecenben már el is indultak, de azért az mondjuk, nem a versenysem legesség irányába mutat, hogy az állam kinéz két klubcsapatot, amelynek megcsinálja az infrastruktúráját, és mondjuk, ez nincs szoros összefüggésben eredményességgel, nézőszámmal, hogy mondjak egy ilyen elképesztően profán mutatót, ami szerintem azért mégi scsak kapcsolódik ahhoz, hogy mekkora létesítményt építenek valakinek. Tehát az a két dolog szerintem nem versenysemleges, abban van közös nevező talán, hogy kell egy jó nemzeti stadion. Hogy teljesen konstruktív legyek, valóban később gondolom ennek az id ejét, és egyébként arra is van javaslatom, volt már két éve is, hogy mi legyen addig. Azt gondolom, hogy ha nem lett volna első számú cél az, hogy ez a beruházás legalább szerződéses kereteiben, jogszabályi hátterében eldöntésre kerüljön ebben a ciklusban, akkor a Népstadion részleges felújításával, tehát a Puskás Ferenc Stadion - az újabb nevét használjuk most már - felújításával lehetett volna olyan környezetet teremteni, ami megfelelőbb. Tudom én, hogy ez egyébként nem egy akkora volumenű ügy, hogy ezt e gy kormány a zászlajára tűzze és azt mondja, hogy ezt is én oldottam meg, de Vígh László kormánybiztos úr két éve a sportbizottság előtt azt mondta, hogy például 300 millióból azt el lehet érni, hogy balesetveszélytől mentesen, statikai szempontból megfele lő módon a felső karéját felújítsuk ennek a létesítménynek. Akkor még itt a lebontás volt a fő hangsúlyos, majd aztán mégsem a lebontás, hanem egy részének visszabontása vagy atlétikai célokra való használata, most nem tudom, pontosan hol áll ez az ügy, mi ndenesetre előre nem ment, ez biztos. Szerintem azóta már több esemény is lehetett volna ott, amit nagyobb nézőszám előtt és akár a kultúra tekintetében is lehetett volna ilyen eseményeket generálni, hogyha ez a felújítás megtörténik. Ehhez nem kellett vol na háromszor jogszabálymódosítást kezdeményezni az Országgyűlés előtt, ugyanakkor a hasznát nagyon gyorsan és közvetlenül élvezhették volna az állampolgárok. (18.40) Lehet, hogy nem vagyok ezzel ebben a teremben olyan nagyon népszerű, de a gazdasági helyz etre való tekintettel különösen azt mondanám, meg kellene vizsgálni, hogy ezek a számok még aktuálisake, milyen állapotban van jelenleg a Puskás Ferenc Stadion, és főleg a felső karéj megerősítése és alkalmassá tétele - az UEFA ötcsillagos rendezvényekre való alkalmassá tétele nyilván összetettebb lenne - komoly rendezvényekre mekkora forrásokat emésztene fel. Én ebbe az irányba mennék az önök helyében, már csak azért is, mert - ahogy elmondtam, és most már csak nagyon röviden - a mindennapos testnevelés a lapvető infrastruktúrája nincs meg ebben az országban. Hogy ez mennyi év hátránya és mit kellene ehhez csinálni? Nagyon sok mindent. Korábban is nagyon sok kormány igyekezett tornatermeket, iskolai sportlétesítményfejlesztéseket tenni. Nem vitathatják el ebben a szocialista kormányok törekvéseit sem. Nagyon sok tornaterem épült, épül, vagy akkor került eldöntésre, leszerződésre ezek fedezete részint magántőkével, részint meg önkormányzati állami finanszírozásban. Én ezt tartom hangsúlyosnak. Ebben kéne ink ább továbbmenni, mert olyan ügy a mindennapos testnevelés, amit valóban nem tudott végigvinni egy szocialista kormány, de egyébként törekvése volt ebbe az irányba. Ennek a feltételei teremtődjenek
