Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 12 (252. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP):
174 tartaná. Ha ezt a Szent Istváni eszmét tudnák követni, akkor rájönnének, hogy ez Romániát, a román államot is csak erősíti, hogy ott magyarok élnek és do lgoznak nagyonnagyon régóta. Azt egy másik publicista írta, pontosabban a Tiszta Romániáért egyesület portálján jelent meg, hogy milyen igazságtalan dolog az, hogy valakik itt tagadják Székelyföld létezését, és szintén egy román cikkben olvastam azt, hogy nem felejthetik el az ott élő románok, hogy a magyarok védték meg a tatártól és a töröktől Erdély földjét, ami most Romániához tartozik, éppen ezért a magyarokkal szemben sokszor inkább a köszönet hangján szólhatnának, mintsem a gyűlölet hangján. Tehát má s esetekben mi is találkozunk azzal, hogy zászlókat kitűznek. Önök is talán látták, én is, ahogy most jöttem befelé, volt egy ház, amin olasz zászlót láttam, nagyon sok házon szoktunk tibeti zászlókat látni, látjuk azt, amikor valamilyen egyesületeknek, mo zgalmaknak akár mellrák vagy más elleni zászlóját kitűzik, akár közintézmények is, akár hidakat is ilyen zászlókkal borítunk be, különböző nemzetközi szervezeteknek, az ENSZnek, másnak, fesztiváloknak a zászlói sokszor megjelennek közintézményeken, sokszo r megjelennek közterületeken. Ez teljesen bevett szokás mind Magyarországon, mind az Európai Unióban - az Európai Unióban, amelynek Románia is része. Én úgy gondolom, hogy teljes mértékben természetes és elfogadható lenne, hogy az ott lévő, akár megyei szi mbólumot, akár a székelyeknek a szimbólumát így, mint egyfajta kulturális összetartozásnak a részét elviselje Románia. Hiszen ne feledjük el, hogy azon a területen az 50es, 60as években, húsz évig valamiféle autonómia már volt egyszer az ott élő magyarok nak, az ott lévő székelyeknek, amit később a Ceauşescurendszer rombolt szét. A magyar kormánynak természetesen nemcsak a székelyek, magyarok megvédése a feladata, hanem a közösségi autonómiáért való fellépés is. Az alaptörvény D) cikke mondja ki, hogy tám ogatjuk a magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását. Egy magyar kormány tehát, legyen bármilyen színezetű, nem is választhat ebben a kérdéskörben, mindenképpen az ott l évő magyaroknak a területi, közösségi autonómiáját kell hogy elősegítse, nyilvánvalóan békés eszközökkel. Valljuk meg, hogy ha néhány, valószínűleg rossz szándékú román politikusnak nem lett volna ilyen félresikerült vagy - inkább úgy mondom - gyűlöletkelt ő megnyilvánulása, minden szépen és rendben folyt volna. Nem azért tűzték ki azt a székely zászlót sehol sem, mert bármilyen román politikussal vagy román közösséggel szemben tették volna ezt, csupán a nemzeti közösségüknek a jelzésére, mint ahogy máshol i s városok, megyék, különböző területek kitűzik a saját zászlóikat, ez lett volna ez is. Ha ebben nem kívánnak valamiféle politikai csetepatét egyes román szereplők, és valljuk meg, hogy azok a törekvések, amelyeket a székelyek az autonómiatörekvésekben kin yilvánítanak, teljesen bevett Európában, legyen szó DélTirolról, legyen szó Skóciáról, flamandokról és vallonokról, baszkokról vagy katalánokról, az Európai Unióban hasonló jogállással nagyon sokan rendelkeznek, éppen ezért lenne jó, ha a román politika i s így tekintene a magyarokra, és azt engedné nekik, hogy magyarként legyenek jó állampolgárok, a románok minél jobb románok, a magyarok pedig minél jobb magyarok lennének Romániában, ez szolgálná annak az országnak is az érdekét. Köszönöm szépen. (Taps a k ormánypártok és a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Nagy Kálmán képviselő úr, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről: “A betegek világnapja” címmel. Öné a szó, ké pviselő úr. DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt héten, illetve ezen a héten hétfőn nagyon jelentős események voltak. Az egyik a betegek világnapja február 11én, amelyiket Boldog II. Já nos Pál rendelt el 1992ben a lourdesi csodák emlékére. A betegek világnapja azért egy rendkívül fontos esemény, mert
