Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 12 (252. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik):
172 Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szávay István képviselő úr, Jobbik: “ Mindannyian székelyek vagyunk” címmel. Öné a szó, Szávay képviselő úr. SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt napokban nyilatkozatháború, diplomáciai vita robbant ki hazánk és Románia között a székely nemzeti jelképek használatával kapcsolatban. Az előzményekről annyit mondjunk el, hogy a hírhedt magyarellenes kovásznai prefektus még tavaly októberben jelentette fel Ráduly Istvánt, Uzon polgármesterét a székely zászló kitűzése miatt. Ezt később több feljelentés is követte, és a városvezetőt el is ítélte a Kovászna megyei törvényszék. Néhány héttel ezelőtt Tamás Sándor, a megyei önkormányzat RMDSZes elnöke arra kérte a Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely körül elhelyezkedő települések vezetőit, ho gy szolidaritásuk jeléül, szolidaritást vállalva a megtámadott városvezetőkkel, szintén tűzzék ki a székely lobogót. Egy héttel ezelőtt Magyarországon is elkezdődött ez a fajta szolidaritás, Szabolcs Attila XXII. kerületi polgármester és Németh Zoltán, a k örzet országgyűlési képviselője tűzte ki a budafoki városházára a székely zászlót. Eközben ugye, fellángoltak az indulatok. Nyilatkozatháború kezdődött, és román elöljárók, a Székelyföld román elöljárói körlevélben tiltották meg a székely zászló használatá t. Sőt, Csíkmadaras polgármesterét, Bíró Lászlót már a pirosfehérzöld, címer nélküli, tehát a nem hivatalos zászló kitűzése miatt is 4 ezer lejre, azaz közel 300 ezer forintra büntették. Ma egy hete Németh Zsolt államtitkár úr ezeket a lépéseket - nagyon helyesen, ritkán mondunk ilyet - az erdélyi magyar közösség elleni szimbolikus agressziónak minősítette, és annak beszüntetését kérte a kormánytól. Államtitkár úr egyben arra is buzdította a magyarországi önkormányzatokat, hogy vállaljanak szolidaritást, és minél több helyen tűzzék ki a székely nemzeti lobogót. Ennek a kérésnek elsőként egyébként Gyöngyöspata jobbikos vezetésű városvezetése tett eleget. Ezt követően a dolog már odáig jutott, hogy a bukaresti magyar nagykövet kiutasításával fenyegetőzött a román fél. A zászlóügy kapcsán felmerült, napirendre került egy másik, rendkívül fontos kérdés, ez pedig a székely autonómia ügye. Egyes erdélyi és magyarországi politikusok úgy gondolják, hogy ezt a két kérdést nem jó, nem helyes összekapcsolni, mondván, hogy ezt a románok soha nem fogják támogatni. Mi úgy gondoljuk, hogy ezt a két kérdést igenis össze kell kötni, hiszen itt a székely zászló üldözésekor nem másról van szó, mint a közösségi összetartozás szimbólumának üldözéséről. A Jobbik számára, minden m ás magyar párttal ellentétben egyébként, ez soha nem volt kérdés, és soha nem volt ezzel kapcsolatban nem egyértelmű az álláspontunk. Megalakulásunktól kezdve elkötelezett támogatói vagyunk, ugye, a székely autonómiának és általában a külhoni magyar közöss égek önrendelkezési törekvéseinek. Örülünk, hogy úgy tűnik, lassan most már a kormány és a kormánypártok is kezdik egyértelművé tenni az álláspontjukat ebben a kérdésben. Mi az elmúlt két évben több alkalommal hiányoltuk a világos és határozott kiállást ez ekben a kérdésekben. Németh Zsolt államtitkár úr, ugye, úgy nyilatkozott, hogy a magyar kormánynak alkotmányos kötelessége az önrendelkezési törekvések, az autonómiatörekvések támogatása. Örülünk, hogy ezt mondta államtitkár úr, de azért fel kell rá hívni a figyelmet, hogy azért ez nem teljesen igaz. Ez akkor lett volna alkotmányos kötelezettségünk, ha önök, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, elfogadták volna azt a jobbikos módosító javaslatot, amely tételesen szerepeltette volna az új alaptörvényben, hogy Magyarország támogatja a külhoni magyar közösségek önrendelkezési törekvéseit.
