Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 19 (263. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BURÁNY SÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VÁGÓ GÁBOR (független):
1676 a nemzetgaz daságnak. Senki nem fogja azt elhinni, hogy az, amit itt művelnek rezsicsökkentés címén, az mondjuk, egy éven túl, a '14es választásokon túl bárkinek is könnyebbséget jelentene ebben az országban. Az LMP arra tesz javaslatot, hogy olyan megoldást keressün k, ami hosszú távon fenntarthatóvá teszi az energiarendszert, fenntarthatóvá teszi a megélhetést, olyan megoldást keressünk, ami a 2014es választás után is könnyebbé teszi az életet a magyar családoknak. Köszönöm szépen. (Taps a függetlenek soraiból.) ELN ÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. A következő kétperces: Burány Sándor képviselő úr, MSZP. BURÁNY SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nincs ínyemre, amikor egy konkrét törvényjavaslat kapc sán a Fidesz egyfolytában - és nem csak a Fidesz - a múltra igyekszik visszamutogatni, de ha már így alakult, akkor engedjék meg, hogy a villamosenergiaár alakulása történetének egy pici szeletét bemutassam a tények tükrében. Nem kell nagyon visszamenni a z időben, elég 2000re visszamennünk, akkor alkotott ugyanis az első Orbánkormány egy rendeletet. Ezt a rendeletet Matolcsy György akkori gazdasági miniszter írta alá. Ha gondolják, az azonosítás kedvéért elmondom, hogy ez a 45/2000. (XII. 21.) számú GMr endelet volt. Ez volt az a rendelet, amely a villamosenergiaárakat elszabadította. Az akkori irányadó 8 százalékos nyereséggel szemben ennek a rendeletnek, az Orbánkormány döntésének következtében szabadultak el először a villamosenergiaárak, és tettek szert a cégek luxusprofitra, már 2001ben közel 23 százalékos volt ez az eszközarányos nyereség. Ezt az anomáliát 2005ben, december 5én egy Podolák György szocialista képviselő által benyújtott törvényjavaslattal orvosoltuk. Ezzel a törvényjavaslattal te ttük lehetővé, hogy ez az extraprofit megszűnjön a villamosenergiaszektorban. Önök akkor egyébként itt az Országgyűlésben ezt a törvényjavaslatot nem támogatták, képviselő úr, ezt lényegében egyedül az MSZP képviselői szavazták meg. Hozzátartozik a tények hez, hogy a kedvezőtlen döntésben érintett cégek egyike választottbírósághoz fordult, és ezt a választottbírósági pert a magyar állammal szemben elveszítette 2010. szeptember 23án. Önök akkor ezt a saját győzelmüknek könyvelték el, noha egy olyan perről v olt szó, amiben az összes kezdeményezés az önök támogatása ellenére az MSZPhez kötődik. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Két percben Vágó Gábor képviselő úr, független. VÁGÓ GÁBOR (független) : T isztelt Képviselőtársaim! Látni kell, hogy miért nyúl a rezsicsökkentés eszközéhez a kormányzat. Egyértelműen azért, mert próbál egy olyan kommunikációs gumicsontot találni, amelynek a problémaészlelése tényleg megvan a magyar társadalomban, viszont a fide szes megoldás az - hogy is mondjam - alkalmatlan, ámde lehet mindenről beszélni, és a rezsicsökkentés égisze alatt át lehet tolni alaptörvénymódosításokat, át lehet tolni olyan súlyos változtatásokat a magyar közjogi és gazdasági rendszeren, amire egyébké nt nagyobb figyelem fordulna. Azáltal, hogy most a rezsit nevezte ki a Fidesz a fő ellenségének – mondhatni: elszabadította a rezsidémont , ugyanazt a folyamatot folytatja, amit tapasztalhattunk, mondjuk, például a devizahitelezés kapcsán, hogy van egy pr oblémaészlelet - jómagam is már másfélkét éve beszélek lakhatási albizottsági elnökként a magas rezsiköltségekről, eddig fülük botját sem mozdították , és amikor ott van a problémaészlelet, akkor adnak rá egy álmegoldást. Ugyanez volt tapasztalható az ál lamadósságcsökkentésnél is, amikor az államadósság volt a fő ellenség, de érdemi megoldás nem jött rá a kormányzat részéről, ugyanúgy magas az államadósság. A rezsik ugyanúgy magasak lesznek, ameddig magát az energiafogyasztási rendszert nem változtatjuk meg.
